Titkosítási bizottságot hozna létre Clinton

Keményen osztották egymást a tévés vitában

A Szílicium-völgy nagy része Hilary Clinton mellé állt a választások idején, mivel Donald Trump politikája több szempontból is veszélyeztetheti a techszektor fejlődését és az innovációt. Az informatikai szakemberek szerint Clinton az egyetlen jelölt, akinek tényleg van digitális stratégiája, ám az általa hangoztatott törekvéseknek ellentmond az, hogy kiszivárogtak a privát emailjei. Clinton egy titkosítással foglalkozó bizottságot is felállítana.

Donald Trump kiberbiztonsági politikája nem csak azért aggasztó, mert az elnökjelölt többször is tévesen használta az olyan informatikai kifejezéseket, mint például a kibertér. A republikánusok jelöltje az egész kampány alatt meglehetősen kevés figyelmet szentelt a digitális biztonságnak és az internetnek.

Az amerikai elnökjelöltek első nyilvános tévévitájában Hillary Clinton Oroszországot vádolta az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal, mire Donald Trump elejtette azt a botrányos kijelentését, hogy "lehettek 200 kilós hackerek is".

Keményen osztották egymást a tévés vitákban Forrás: AFP/Jewel Samad

A republikánus jelölt weblapján csak közhelyek olvashatók arról, mit fog tenni a kiberbiztonságért, ha beül az elnöki székbe. Ezzel szemben Hillary Clinton weblapján oldalakat tölt ki az, miként alakítaná át a techszférát.

2016 júniusában a jelölt beadott egy "Kezdeményezés a Technológiai Innovációárt" listát, amelyen olyan problémákat vesz sorra, mint a kiberbiztonság vagy a szabadalmaztatás megreformálása. Utóbbira már különösen nagy szükség lenne, elnézve a közelmúltban történt szabadalmi pereket, és a szabadalmi trollok térnyerését.

Nincs középút

Clinton nyilvánosan támogatta

a Titkosítási Bizottság létrehozását is,

amelynek megalapítását két szenátor javasolta idén. A bizottság dolga az lenne, hogy "kollektíven orvosolja a nemzetbiztonság a kiberbiztonság problémáit, anélkül, hogy a titkosított kommunikáció mögé el tudnának rejtőzni a terroristák".

Azaz egy olyan szervezetet hoznának létre, amelynek sikerülne megtalálnia az aranyközéputat a titkosítási kérdésekben - ami a szakemberek szerint lehetetlen.

Hillary Clinton Forrás: AFP/Saul Loeb

"Az áthatolhatatlan titkosítás számos kiberbiztonsági előnnyel jár, de egyben nehezíti a jogi szervek és a terrorellenes szakeberek dolgát abban, hogy feltárják a bűntények körülményeit, és elkerülhessék a későbbi támadásokat" - mondta el Clinton 2016 márciusában a Stanfordi Egyetemen egy beszéd során. "Ezt az Iszlám Állam is tudja. Ezzel együtt érthető a magánszféra, a hálózati biztonság elleni félelem is".

Az olyan nagy magánszféráért küzdő csoportok, mint az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és az online jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nem fűznek nagy jövőt a kezdeményezéshez, és azt mondták, ez nem lehetséges. Vagy a magánszféráról kell lemondani, vagy a nyomozók számára értékes információkról.

Hiteltelen, de van stratégiája

Teddy Goff stratéga is egyet ért ezzel. Továbbá elmondta, hogy

a politushölgy hiába beszél a titkosításról, ő maga arra nem fordít túl nagy figyelmet rá,

mint az kiderült a kiszivárgott e-maileket övező botrány során, s ez hiteltelenné teszi.

Gary Shapiro, a Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CTA) elnöke szeptemberben azt írta, hogy Clinton az egyetlen olyan jelölt, akinek tényleg van technológiai stratégiája. És ugyan míg Clinton elkötelezett, a gyakorlatba mindezt nem ültette át akkor, amikor saját házában állította fel a privát e-mail szerverét, ezért rengeteg krtika éri, nem csak az FBI oldaláról.

Inkább Clintont választja a Szilícium-völgy

Trump nem vállalta véleményét nyilvánosan a Titkosítási Bizottsággal kapcsolatban. Viszont láthatóan nem támogatja azt: 2016 februárjában, mikor az Apple-t a San Bernardinó-i terrorista telefonjának feltörésére kötelezte egy szövetségi bíró,

Trump bojkottot hirdetetett az Apple termékei ellen.

Később Twitteren tette közzé, hogy van iPhone-ja és Samsungja is, de amíg a cég nem segít feltörni a telefont, addig csak a Samsungot fogja használni.

Edward Snowdennel kapcsolatban pedig csak annyit mondott a republikánus 2013-ban, hogy "egy áruló, akit le kéne lőni". Clinton ugyan nem mondta ki nyíltan, hogy árulóként tekint Snowdenre, kijelentései alapján arrafelé hajlik.

Mindezek után nem véletlen, hogy a Szilícium-völgy inkább Clintont támogatja, nemcsak azért, mert Trump politikája számos téren ártana a techszektornak. Számos techcég támaszkodik a szakképzett bevándorlókra, és sokan vállalják nyíltan homoszexualitásukat is, például az Apple-vezér Tim Cook.