A könnyű pénzt siratják a webkettő aranyifjai

A globális pénzügyi válság technológiai céget még nem rántott magával, de már a Szilícium-völgy fölött is gyülekeznek a sötét fellegek. Az új internet aranyifjai eközben Róma lángjainál dorbézolva búcsúztatták el a web 2.0 aranykorát.

Esik a tőzsde, mást sem hallunk hetek óta, amióta elkezdett kibontakozni az amerikai hitelválságból lett globális pénzügyi válság, és tendencia a technológiai papírokat sem hagyta érintetlenül. Bár az amerikai high-tech index, a Nasdaq késve reagált az eseményekre, október eleje óta a Dow Joneshoz hasonló mélyrepülésbe kezdett, és a szilícium-alapú részvények mintegy 25 százalékot veszítettek az értékükből. A buktát, ne feledjük, olyan nagy nevek szenvedték el, mint az Apple, a Google, vagy a világ és az USA leggazdagabb emberei közül nem is egyet kitermelő Microsoft. A technológiai szcéna számára a neheze még csak most jön, mivel most kezdődik a karácsonyi bevásárlási szezon, ami sok mindent eldönthet - és még nem tudni, hogyan reagálnak majd a fejleményekre a vásárlók.

A válság korai időszakában még voltak olyan előrejelzések, hogy a technológiai ipar még jól is kijöhet az egészből, mondván: az emberek majd úgy vészelik át a nehéz időket, hogy kevesebbet járnak el (az olaj ára is esésnek indult), bezárkóznak, és az otthon melegében néznek DVD-t, játszanak videojátékot, interneteznek. Vagyis válság ide vagy oda, a plazmatévé, a játékkonzol és a házimozi ugyanolyan jól megy majd, mind eddig (a lapos tévékből kontkrétan 40 százalékkal többet adtak el most az USA-ban az előző év ugyanezen időszakához képest az Engadget szerint).

Még tarolt a zombi-DVD

Tény, hogy a bukott terméknek számító HD DVD-formátum túléléséhez nagyban hozzájárult a válság. A Toshiba hiába jelentette be idén év elején, hogy beszünteti saját nagy felbontású DVD-változatának terjesztését, mivel elveszítette a filmstúdiók megnyeréséért folytatott csatát a Sony vezette Blu-ray konzorciummal szemben, az USA-ban a készülékei és a hozzájuk kiadott filmek kelendőek maradtak. A filléres árú HD DVD lejátszókból a Financial Times szerint az év végéig még több millió darab kelhet el Amerikában, annak ellenére, hogy a tavasz óta meglévő filmválaszték már nem bővül. A siker oka, hogy a HD DVD-filmeket már 10 dollárért haza lehet vinni (1800 forint), és a lejátszók is kaphatók 60 dolláros ár (12 ezer forint) alatt, míg egy Blu-ray playert 250 dolláros átlagáron (47 ezer forint) kínálnak az USA-ban.

HD DVD: még ott van a polcokon

Összességében azonban úgy tűnik, korai volt a lelkesedés, és a válságnak a technológiai szcénára is hosszú ideig kiható következményei lesznek. A Szilícium-völgyben a múlthéten a legnagyobb technológiai kockázati tőke-befektető, a többek közt a Google-t és a Yahoo-t is pénzelő Sequoia Capital válságtanácskozásra hívta össze kegyeltjeit. A szupertitkos találkozóról eleinte csak kiszivárogtatott információk alapján lehetett tudni, hogy a befektető a 2000 utáni dotkom-válságot idéző komor jóslatot osztott meg a jelenlévőkkel.

A Sequoia elemzői arra figyelmeztettek, hogy ez "nem egy normális válság", és a krízisből csak sokára, nagyon nehezen fog majd feltápászkodni az amerikai gazdaság, ami komoly hatással lesz a technológiai vállalatokra - számolt be a New York Times a nyilvánosságra került részletekről. A vállalkozóknak konkrétan arra kell számítaniuk, hogy jóval kevesebb tőkét tudnak majd összekalapozni, a vásárlók is vonakodva adják majd a pénzüket az új szolgáltatásokért, kevesebb és kisebb értékű felvásárlásra lehet majd számítani, és egyáltalán, kínszenvedés lesz eljutni a cégek tőzsdei bevezetéséig, ami egy vállalat nagykorúságának kezdetét jelenti a Szilícium-völgyben.

A kezdetben "angyalként" (a szakzsargonban angel) tevékenykedő, a jó ötleteknek a kezdő lökést megadó kockázatitőke-befektetők ugyanis általában ekkor jutnak pénzükhöz. Az elmúlt években - nagyjából 2004 óta - az úgynevezett web 2.0-s korszak beköszöntével megszaporodtak a Völgyben és másutt az induló, úgynevezett startup-vállalkozások.

Már egy ideje vége a tobzódásnak

A web 2.0, vagyis a közösségi igényeket kiszolgáló, telepítés nélkül, a webböngészőben futtatható alkalmazásokra épülő új próbálkozások rengeteg figyelmet irányítottak magukra, és rengeteg tőkét is magukhoz vonzottak. Az egyik legjelentősebb sikertörténet a YouTube, amelyet két évvel ezelőtt 1,65 milliárd dollárért vásárolt fel a Google. Egy másik sikervárományos, az egyetemi közösségi oldalból világszerte nagy népszerűségre szert tett Facebook idén márciusban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 300 millió dolláros befektetést udvarolt ki magának.

A közösségi hálók, videomegosztók és más, korábban ismeretlen webes alkalmazások által dominált új világhálóra 2007-ben összesen 1,34 milliárd dollárt költöttek a befektetők, és az elemzők szerint ez volt a csúcspont. A webkettes befektetések száma egészen 2006-ig évről évre megduplázódótt, míg 2007-re már csak 25 százalékos arányban nőtt. Az elemzők akkor úgy vélték, előre látható a befektetések ütemének lassulása, mivel az amerikai gazdaság már akkor gyengélkedni kezdett, a weben a fő bevételi forrásnak számító online hirdetésekből pedig igen nehézkesen jutottak pénzükhöz a vállalkozások (amiért a hirdetésekre vonatkozó gyenge átkattintási arányokat okolták).

Ez is csak egy lufi - szólt már tavaly a nóta

Persze már akkor is voltak, akik jókora lufit láttak az egész webkettesdiben, és várták, hogy mikor omlik össze a kártyavár egy hangos durranással - valahogy úgy, mint 2001-ben, amikor még nem a webkettő, hanem az internet volt a befektetők tárcáját könnyedén nyitogató varázsszó. A legötletesebben mi más foglalhatná össze a helyzetet, mint egy 2007-ben készült, Webby-díjas YouTube videó, amely zenés videoklip formájában cikizi ki a huszonéves internet-milliárdosokat, és mindazokat, akik egymás sarkát taposva igyekeznek a nyomukba érni mindenféle hülye néven futtatott vad ötlettel.

A sötétben tapogatózik a Yahoo

Webkettes ikonok

A jóslat mostanra, úgy tűnik, valóra vált, azt leszámítva, hogy az összeomlás most nem a technológiai szcénán belülről indult, mint az ezredfordulón, hanem egy globális válság sodorja magával a meggondolatlan online befektetéseket. Ami ugyanis a nagy internetes- és csúcstechnológiai vállalatokat csak megizzasztja, az a Matt Hempey videójában pellengérre állított kicsit alól úgy ahogy vannak, kirántja a talajt.

Persze a nagyoknál sem éppen rózsás a helyzet: a webkettő két igen sikeres "zászlóshajóját", a Flickr.com fotó- és a Del.icio.us linkmegosztót 2005-ben dollár-tízmilliókért felvásároló Yahoo jelenleg a fennmaradásáért küzd. A legendás portálszolgáltató és webkereső pár hónapja még dacosan utasította vissza a Microsoft felvásárlási ajánlatát, most pedig lehet, hogy America Online-nal olvad össze - hogy az után, ki tudja, lehet, hogy a kettőt együtt vásárolja fel a redmondi szoftveróriás. Eközben az eBay, az online aukciók óriása bejelentette, hogy minden tizedik alkalmazottját elküldi, és nyilván lesznek olyan cégek az iparágban, ahol sokkal többen járnak majd így.

A Szilícium-völgybe is fokozatosan begyűrűző válság kapcsán többen egyenesen a web 2.0 végét emlegetik. Egyikük Michael Arrington, a webkettes startupok gurujának számító blogger, a szcénában a legjobb értesülésekkel származó TechCrunch alapítója. Ha valaki, akkor ő tudhat valamit: a 38 éves, angol származású ex-ügyvéd 2005-ben indította el a webkettes startupokat szemléző szájtot, amely elsőként adott alapos, minőségi képet az induló vállalkozásokról. Kitartása, szakértelme, no meg kiváló értesülései révén Arrington odáig jutott, hogy ma már a Time magazin a világ legbefolyásosabb személyei között tartja számon.

Valójában sosem volt üzlet

A szintén a legfrissebb webes újdonságokkal foglakozó, a szcénában komoly szakportálnak számító Mashable blog egyenesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb startup valójában nem is tekinthető vállalkozásnak. "Startupok, itt az idő, hogy valami másnak nevezzétek magatokat" - szólítja fel az indulókat Stan Schroeder egyik legutóbbi bejegyzésében. "Van egy remek ötleted egy webes termékhez vagy szolgáltatáshoz? Fantasztikus. De attól az még csak egy projekt (semmi több). Mindenképpen fejlesztd, dolgozz rajta, vegyél fel tehetséges embereket..." - szól a szerző, aki szerint sok idő kell ahoz, mire ténylegesen működő vállalkozás (business) nő ki egy ilyen kezdeményezésből.

A Szilícium-völgy térképe: túl sok volt a webkettes délibáb?

Hogy ez teljesen evidensnek hangzik? Nyilván. Viszont a webkettő aranykorát egyáltalán nem ez a fajta megfontolva haladás jellemezte. Az első hazai Web 2.0 Symposiumok, vagyis a szcéna első itthoni profi összejöveteleinek rendre visszatérő végkövetkeztetése is az volt, hogy egy újonnan induló webkettes vállalkozásnál az üzleti terv a legeslegutolsó szempont. Vagyis az újfajta online technológiai szcénát nem a kockás füzetbe egymás alá rótt számok, a kiadás-bevétel pontos egyensúlya élteti, hanem a - jórészt önszorgalomból - kibontakozó, kemény munkával megvalósított ötlet. Az olyan ötlet, amibe a tengeren túlon sokan hajlandók is voltak rengeteg pénzt önteni anélkül, hogy halvány fogalmuk lett volna arról, mi biztosítja majd annak megtérülését.

A webkettő egyszerűen olyan népszerű volt, hogy be kellett szállni a bizniszbe - főleg azok után, hogy az olyan újfajta szájtok, mint a MySpace vagy a YouTube a felhasználók egész tömegeit vonzották magukhoz. Ezt a merészséget még a Google - amelynek részvény-árfolyamai most a többiekéhez hasonló fejest ugrottak - is ugyanúgy elkövette. Mint már említettük, övék lett a legnagyobb videomegosztó, ami eddig vajmi keveset hozott vissza az 1,65 milliárdos vételárból - nosza, most nekiállnak online piacteret faragni belőle, egy kattintásra működő webáruházzal. Emellett sok más, népszerű és hasznos alkalmazást vettek meg és építettek be saját szolgáltatásaik körébe, ilyen volt például a Google Earth vagy a Writely szövegszerkesztő is.

Mindennek viszont most vége: nem lesz többé könnyű pénz, vagyis nem lesz többé élénk, tobzódó webkettes szcéna. (Még ha ebből a hazai netező vajmi keveset érezhet is meg, hiszen az ígéretesnek ítélet szolgáltatások java része az angolszász piacot célozza.)

Lehet húzni haza!

A válságnak a technológiai szcénában konkrét jeleit mindeddig leginkább csak a lefelé ívelő tőzsdei árfolyam-indexeken lehet látni, de a hangulata mindent áthat. Erre a legjellemzőbb az, ahogyan a szaksajtó egy, a webkettes elit berkeiből származó nyaralós videóra reagált. A videomegosztókon futótűzként terjedő felvétel egy viccesnek szánt, playback-technikával készült zenés videó, amelyben a Google, a Facebook és más szájtok néhány szakmai körökben ismert, de egyébként kevésbé prominens figurája a Journey együttes "Don't Stop Believing" (még ez is beszédes: "Ne add fel a hited") című számára ad elő egy koreográfiát egy ciprusi tengerparti nyaralóban.

A peches csapat: lehet, hogy jövőre nem mennek nyaralni

A webkettes szcénával kapcsolatban cinikusan vészmadárkodó Michael Arrington szerint a "Team Cyprus" (a Ciprusi Csapat) válság kezdetén a netre kikerült hedonista produkciója több, mint ízléstelen, és mostantól mindörökre a web 2.0 korának végével fogja azonosítani a közvélemény. "Róma lángolt, ők pedig táncoltak", írja a TechCrunch atyja, alkotói pedig azóta igyekeztek eltüntetni a netről a felvételt, kevés sikerrel. Ne legyen igaza Arringtonnak, de a cikkünkben is látható felvétel már bizonyosan számíthat a minden idők egyik leghírhedtebb webes videójának járó kitüntető címre, és persze nem kerülhette el a remixelést sem.

A webkettő bohó aranyifjainak jókedvét tehát jó időre letörheti az elhúzódó pénzügyi válság, amelyről még nem tudni, kinek milyen sorsot szán, legyen az gyors és látványos összeomlás, vagy elhúzódó agónia. A ciprusi napfényben való dalolászás képeihez képest mindenesetre valóban különösen komoran hangzik a Sequoia elemzői által a válságmegbeszélés végszavaként kiadott ukáz: "Get real or go home", vagyis ideje komolyan venni ezt az egészet, vagy lehet húzni haza.