Áremelés szerzői jogdíjak miatt

2006.08.01. 15:21

Fű alatt, a közlönyben való közzététel és az érdekeltekkel való egyeztetés nélkül kíván új jogdíjakat kiróni egyes termékekre az Artisjus - adta hírül a Burn.hu. Az érdekvédők értetlenkednek és tiltakoznak.

Szeptember 1-től egyes multimédiás eszközöknek akár tíz százalékkal is emelkedhet az ára, a szerzői jogdíjak miatt. Akárcsak a nyomtatók, fénymásolók CD-k és kazetták, ősztől a merevlemezes DVD-k és a DVD korongok következő generációjaként számontartott Blu-ray lemezek is jogdíjassá válhatnak (a másik rivális technológia, a HD DVD jogdíjai még nem ismertek). A díjemelést az Artisjus szerzői jogvédő iroda kezdeményezte, s álláspontjuk szerint az ilyen évközbeni jogdíjmódosítást nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben - erre hivatkozva pedig elmaradt az ilyenkor szokásos szakmai egyeztetés is.

Nem ez az első eset

A Digitális Adathordozók Felhasználóinak Közhasznú Egyesülete (DAFKE) - amely nem az egyszeri zenehallgatókat, hanem az ilyen eszközök importőreinek és kereskedőinek érdekeit képviseli - egészen az elmúlt napokig mit sem tudott a tervezett emelésről, mivel nem hívták meg őket (sem más informatikai érdekvédelmi szervezetet) a rendeletek kialakítását megelőző társadalmi egyeztetésre. A DAFKE pedig igényelné az egyeztetést mivel vitatja az újabb díj jogosságát, ám nincs fórum, ahova fordulhatnának.

Mint az Artisjus főigazgatója, Gyertyánfy Péter lapunknak elmondta: az egyeztetés azért maradt el, mert a kulturális miniszter által 2006-ra jóváhagyott és közzétett díjszabás szerint az év közben forgalomba hozott új típusú hordozók esetén a fizetendő jogdíjat az Artisjus a díjszabás elvei alkalmazásával egyedileg állapítja meg. Mint Gyertyánfy elmondta: évek óta ez a gyakorlat, és már máskor is volt példa arra, hogy a díjtáblázat év közben, egyeztetés mellőzésével módosult, hiszen menet közben is előrukkolhatnak a gyártók vagy a szolgáltatók új technológiával, hozzáférési móddal.

Merevlemezre nem szokás

Mi az a Blu-ray
A Blu-ray lemezek szemre ugyanolyanok, mint a CD-k és a DVD-k: tenyérnél alig nagyobb ezüstös korongok. A technológiát és a tárolókapacitást tekintve azonban jócskán megelőzik a korábbi tárolóeszközöket. Az írásra, olvasásra a korábbi vörös helyett kék lézert (a nevét is innen kapta) használó eszközök akár 50-60 gigabájtnyi adatot is tárolhatnak a speciális korongon.

A DAFKE elnöke, Kalanovits Béla ugyanakkor rámutatott: legalábbis furcsa a helyzet, hiszen ha nincs érdekegyeztetés, nincs lehetőségük a gyártóknak, forgalmazóknak, tartalomszolgáltatóknak, vagy az informatikai piac bármely szereplőjének arra, hogy kifejtse véleményét, esetleg alkudjon - mint ahogy egyébként az év végi rendeletmódosítás során ez bevett gyakorlat. Pedig szerintük lenne miért, hiszen a hazai gyakorlatban eleddig példa nélküli, hogy merevlemezre vessenek ki jogdíjat.

Ilyen - a legális, magáncélú másolások miatt kieső jogdíjbevételt pótló - díjat azokra a termékekre vetnek ki, amelyeket jellemzően kópiák készítésére használnak: memóriakártyákra, CD-kre, DVD-re. Az Artisjus főigazgatója szerint azonban a jogdíj kivetése helyénvaló, hiszen a tévékbe, DVD-kbe épített merevlemezekre csak olyan anyagok kerülhetnek, amik eleve jogvédettek.

A DAFKE álláspontja szerint az egyeztetésnek meg kellett volna történnie - ezt egy törvény is előírja, amit alacsonyabb rendű jogszabály nem írhat felül. De nem ez az első felszólalása a szakmai érdekvédelmi szervezetnek a jogdíjak hazai rendszere ellen: idén februárban az Alkotmánybírósághoz fordultak panaszukkal, miszerint a hazai jogdíjmegállapítás rendszere áttekinthetetlen, hátrányosan különbözteti meg a felhasználókat, s nem érvényesül az egyenlő elbánás elve.

Nem vagyunk agyonterhelve

A díjak pontosan
Beépített merevlemezzel rendelkező készülékeknél:
-80 GB-ig: 4 000 Ft
-160 GB-ig: 5 000 Ft
-250 GB-ig: 7 000 Ft

Blue-ray lemezekre:

400 Ft/db

Nemzetközi - de legalábbis európai - összehasonlításban Magyarország viszonylag jó pozícióban van, nálunk még kevés termékre vetnek ki szerzői jogdíjat. A "jogdíjazott" termékek és eszközök köre meglehetősen áttekinthetetlen, de például Ausztriában és Németországban a faxokra is, az előző országokban, továbbá Belgiumban, Görögországban a gépi, Ausztriában pedig a kézi szkennerekre is, Belgiumban az ofszet nyomdagépekre, Német- és Spanyolországban a papírra, de Nagy Britanniában az újrahasznosított újságpapírra is kivetnek ilyen díjat. CD- és DVD írókra, számítógép merevlemezére nálunk nem, de az unió számos országában szintén van szerzői jogdíj.

A jogdíjakat minden esetben végső soron a vásárló fizeti meg, azok beépülnek a termékek, szolgáltatások árába. Egy nagyobb kapacitású merevlemezes DVD jogdíja például 7000 forint lesz, ami akár tíz százalékos áremelkedést is eredményezhet - akárcsak két évvel ezelőtt a nyomtatók esetében: akkoriban ugyanis azokra vetették ki a szerzői jogdíjat. Hogy az idén bevezetni tervezett új jogdíjakat valóban kivetik, egyelőre kérdéses: a DAFKE egyeztetést kezdeményezett az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, mivel szerintük törvénytelen lenne a díjak egyeztetés nélküli kirovása.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK