Vigyen magával zseb-Linuxot!

Összeomlott a Windows? Nem akar levelezni az ismerős vírusoktól hemzsegő PC-jéről? Ilyen esetben jöhet jól a pendrive-ról indítható Slax Linux - csak előveszi a zsebéből, és már használhatja is -, akár a winchestert is kiveheti a gépből.

Sajnos a Windowst gyakorlatilag nem lehet USB-meghajtóról indítani, pedig egy rendszerösszeomlás, vírusfertőzés esetén néha bizony jól jönne egy fiókból, zsebből előkapható tartalékrendszer. Egy ilyen szoftvert keresve akadtunk rá a Slax Linuxra, mely egy cseh programozó munkája, honlapjáról eltérő igényeket kiszolgáló verziókat lehet letölteni. Nagyon praktikusnak tűnt, gyakorlatilag minden fontos szoftver megtalálható benne, böngésző, levelező, képszerkesztő, médialejátszó, csevegő és irodai programcsomag is.

A Standard az alap (ez magyar verzióban is letölthető), míg a KillBill Edition névre hallgató csomagba néhány extra alkalmazás is került - ennek ellenére mindkettőt fel lehet telepíteni egy 256 megabájtos USB-meghajtóra. Aki csak 128 megabájtos pendrive-val rendelkezik, annak a Popcorn Editiont érdemes tesztelnie, ez egy lecsupaszított változat, csak médialejátszó, chatprogram, böngésző és szövegszerkesztő kapott helyet benne.

Barátságos felület fogad

Startolás USB-ről

Amennyiben CD-ről kívánja használni a rendszert, a letölthető ISO fájlokat egy CD-író program képfájl kiírása funkcióját használva kell felírnia egy lemezre. Ha USB-meghajtóról kívánja indítani, az ISO fájl tartalmát a merevlemezre kell kibontani, akár egy ZIP-állomány esetében, például a WinRAR programmal. Ezt követően be kell lépni a könyvtárba, bedugni a használni kívánt pendrive-ot, és be kell gépelni az alábbi parancsot: make_disk  x:  (az x helyére a pendrive-ot jelölő meghajtót írja be!) Ezt követően a program minden fájlt magától felmásol, további beavatkozásra nincs is szükség.

Hagyja bedugva a pendrive-ot, indítsa újra a gépet, figyelje a képernyőt, valamikor meg fog jelenni a képernyőn, hogy melyik billentyűt kell lenyomni az indítómenü eléréséhez (általában az F9-et vagy az F12-t), majd ott válassza ki az USB-t. Tapasztalataink szerint az utóbbi években gyártott számítógépek mindegyike képes volt USB-ről rendszert indítani, régebbi modellek esetén azonban ez sokszor nem lehetséges, ilyenkor a CD-re égethető verzióval érdemes próbálkozni.

Új monitorra tanítani kell

Ha a gépen USB 2.0-s csatlakozó van, a Slax meglepően gyorsan elindul, s a Windowstól eltérően szöveges képernyővel fogadja a felhasználót: alapesetben a root/toor usernév/jelszó-párossal lehet belépni, a grafikus felület indítása pedig a startx parancs begépelésével történik.

Nos, amennyiben legfeljebb 1024x768-as felbontást használ, nem lesz gondja, a rendszer alapból működni fog. Az általunk tesztelt 1280x1024-es lapos monitor már manuális beállításokat ígényelt, ezt a xorgconfig programmal tudtuk elvégezni - a feladat nem nagyon vészes, de a teljesen kezdőket elriaszthatja a felbukkanó jó pár kérdés. Szélesvásznú, nagyfelbontású képernyőt működésre bírni viszont embert próbáló feladat, ezt szerzőnknek is csak egy-két órányi google-os kutakodás után sikerült elérnie.

Jól működő böngésző és chatprogram

Szinte minden benne van

A már említett Popcorn nevű miniverziót leszámítva a Standard és KillBill Edition változatokban szinte minden benne van, amire egy felhasználónak szüksége lehet.  Meglepően jól működött a Konqueror böngésző, csevegésre az univerzális, több hálózatra is kapcsolódni képes Kopete vált be leginkább.

Szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és hasonló feladatokra alapból a KOffice-t lehet használni, ez leginkább az OpenOffice.org-hoz hasonló irodai programcsomag. Filmlejátszáshoz alapból a KMPlayert mellékelik a Slaxhoz, a szoftver előnye, hogy eleve tartalmaz egy rakás dekódolót, lejátszik DVD-t, és még a különálló feliratfájlokat is kezeli.

Nem maradt ki a Slaxból a CD/DVD-író szoftver, illetve PDF dokumentumokat is egyből meg lehet nyitni rajta, a Winamp helyett pedig az XMMS-t érdemes letölteni. A Slax Linux oldalának modulokat tartalmazó szekciójában egy rakás különböző szoftverből lehet válogatni a játéktól kezdve a hangszerkesztőn át a virtuális periódusos rendszerig.

Windowshoz szokott felhasználóknak furcsa lehet, hogy a rendszerből kilépve a gép nem kapcsol ki, hanem egy szöveges ablak jelenik meg. Itt a halt parancsot kell begépelni a teljes leállításhoz.

A wifibe beletört a fogunk

Míg tesztünk során egy asztali PC-n rögtön tudtunk internetezni, laptopunkon egyáltalán nem sikerült működésre bírnunk a wifi funkciót, és a beépített kártyaolvasót sem - ezekhez már komolyabb barkácsolásra lett volna szükség a rendszerben.

Ugyanakkor egy USB-n csatlakoztatott fényképezőgépről sikeresen letöltöttük a fotókat a Slax Linuxra, egyből működött a hangkártya, és a filmnézés során sem voltak problémák. Az USB-s megoldás előnye, hogy a beállításokat el lehet menteni, s ha van elég tárhely a pendrive-on, akár fájlokat is el lehet tárolni, hátránya, hogy a képfelbontás beállításával újabb monitorok esetén lehet, hogy meg kell küzdeni. A Slax Linux használatához még winchesterre sem feltétlenül van szükség, de ha van merevlemez a gépben, annak a tartalmához is hozzá lehet férni (a meghajtókat a /mnt/ könyvtárban érdemes keresgélni).

Bár nem állítjuk, hogy lecserélnénk rá a Windowst, a Slax Linux jó szolgálatot tehet, ha a meglévő rendszerrel bármi gond adódik, s rögtön szükség van a netelérésre vagy éppen egy szövegszerkesztőre. Ha a fiókban kallódik egy régi, nem használt pendrive-ja, rakja fel rá valamelyik változatát!