Táblagépek: 2010-ben így fogunk számítógépezni

A 2010-es CES megelőlegezte, az Apple iPad bemutatója pedig berobbantotta a köztudatba az újfajta, multimédiás táblagépeket, amelyek idén várhatóan elárasztják a piacot.

iTablet: 1,6 gigahertzes windowsos gép egy brit cégtől

Az utóbbi hetekben már nap mint nap értesülhettünk újabb és újabb tablet-modellekről, amelyek az idei évben kerülnek piacra. Az érintős minigépeket vagy a gyártók leplezik le, vagy kiszivárogtatott információk árulkodnak róluk. Érik tehát az idei dömping, de úgy tűnik, pár hetet még várnunk kell arra, hogy ezeket a jópofa gépeket a kezünkbe is vehessük, és kipróbálhassuk, valóban olyan kezes segítőtársak-e a mindennapi életben, mint amilyennek ígérik őket. Addig is érdemes áttekinteni, miért is lett a táblagépek körül ekkora felhajtás.

A táblagép, vagy tablet PC a legutóbbi időkig ismert formájában 2001-ben született meg, és a Microsoft találta ki. A szoftvercég által bemutatott tablet olyan érintőképernyős notebook volt, amelynek a kijelzőjét teljes egészében hátra lehetett csavarni, és egy érintőpálca - stylus - segítségével vezérelni vagy jegyzetelni rajta. Ez a rendszer a Microsoft Windows XP tablet PC kiadásán alapult, és csak az üzleti felhasználók körében terjedt el, lévén a tábla-PC-k a legdrágább modellek közé tartoztak. Az átlagember számára a hagyományos Windows érintős vezérlése és a kézírást a számítógép által értelmezhető formába alakító technológia egyébként is csak nehézkesen használható.

Az érintőképernyő itt még csak a prémium üzleti laptopok egyik extra szolgáltatását jelentette, nem az érintős vezérlés köré épültek a gépek. Öt évvel később szintén a Microsoft mutatott be egy újabb érintőképernyős koncepciót, az UMPC-t, felismerve, hogy az átlagembernek is szüksége lehet egy bárhová magával vihető, filmnézést, internetezést, e-mailezést lehetővé tévő készülékre. Az UMPC-technológia sem volt eléggé kiforrott: a tervezők ugyan egyedi virtuális billentyűzetet terveztek a hordozható készülékekre, amelyek azonban mégsem voltak többek egy hagyományos billentyűzetétől megszabadított windowsos számítógépnél, és szintén nagyon sokba kerültek.

Az MSI 10 hüvelykes tabletje Tegra 2 processzorral és Androiddal

Hagyományos billentyűzet nélkül pedig egy ilyen készülék csupán bizonyos funkciókat vehet át a "nagy", munkára használt asztali PC-től vagy notebooktól. Ezt a szerepet az elmúlt 1-2 évben már megtalálták maguknak a netbookok, amelyek kicsi (maximum 7-12 hüvelykes), könnyű, olcsó, és hosszú üzemidejű gépek, amelyek bőven ki tudják szolgálni a hétköznapi igényeket: lehet rajtuk filmet nézni, zenét hallgatni, internetezni, és bizonyos kényelmetlenség árán még dolgozni is. A vásárlók nagy része persze alacsony áruk miatt választja a netbookokat, akik pedig munkára szereznek be ilyet, a könnyű hordozhatóságot és a takarékos hardver miatti hosszú üzemidőt értékelik bennük.

Még csak koncepció az Asustól

Ezek után jelenti a következő lépést a táblagépek legújabb generációja, ami 5-11 hüvelykes, billentyűzet nélküli, és döntő többségében immár multitouch-os, vagyis egyszerre több ujjal vezérelhető gépeket jelent. Az újfajta gépek megjelenése a netbook-evolúciónak köszönhető: a slágerterméknek számító mini-notebookok fejlesztése során hozták létre ugyanis a lapkagyártók azokat a szupertakarékos, de egyre erősebb processzorokat (például a kétmagos Intel Atom és ARM), amelyek akár zúgó hűtőventillátorok nélkül is képesek működtetni egy ilyen miniatűr multimédiás gépet, és megfizethető az áruk is. A másik fontos innováció a kapacitív multitouch-os érintőképernyő volt, ami az újabb okostelefonok segítségével terjedt el és szintén mostanra vált megfizethetővé, hogy örökre a feledés homályába száműzze az egykori pálcikás PDA-kat.

Az ABI Research szerint idén 4 millió darab talál majd gazdára a táblagépekből, öt év múlva pedig már csaknem hatvanmilliós lesz a piacuk, és elsősorban a multimédiás funkcióknak köszönhetően: az elemzők azt jósolják, hogy az újfajta tabletek az átlagember szórakoztatóeszközei lesznek, mivel internetezésre, filmnézésre, zenehallgatásra ugyanúgy megfelelnek majd, mint az eddigi laptopok, a kezelésük azonban könnyebb, közvetlenebb lesz a teljes érintős vezérlésnek köszönhetően.

E-ink-üzemmódra is tud váltani az indiai Notion Ink gépe, napfényben olvasáshoz

Mivel azonban a tabletek mobil munkaeszköznek kevésbé alkalmasak, az ABI szerint nem váltják majd ki teljesen a hagyományos gépeket, a notebookokat vagy az okostelefonokat. A korszerű tablet inkább az a kiegészítő gép lesz, ami elszakít majd minket a rendes PC-től akkor, amikor nem dolgozunk, csak netet böngészünk vagy szórakozunk, játszunk (igaz, sokan egy hagyományos PC-től sem várnak el több funkciót). Az újfajta gépeknek fontos tulajdonsága a 2010-ben már elengedhetetlen nagy felbontású videolejátszás (1080p), erre van kihegyezve például az Nvidia Tegra platformja, amelyre egy sor idén megjelenő gép épül. Ami a játékos képességeket illeti, azokat eddig igazán csak az Apple iPaden láthattuk, de várhatóan a többi táblagépben is lesznek mozgásérzékelő (gyorsulásmérő) szenzorok, amelyek ma már a mobiltelefonokban is elterjedtnek számítanak, s amelyek segítségével a táblagép külön vezérlők (joystick, kontroller) nélkül is alkalmas az akciójátékok irányítására.

HP Slate Win7-tel

A hétköznapi élet digitális szórakoztatóeszközének már nem kell érintős köntösbe burkolt teljes PC-nek lennie, az új feladathoz elég egy mobilos operációs rendszer is. A HP ugyan még a Windows 7-re építette saját táblagépét, amiben így igazán csak a forma újszerű, de a legtöbb távol-keleti gyártó, közöttük a feltörekvő ismeretlenek, akik ezekkel a minigépekkel próbálják megvetni lábukat a piacon, az Android mobil operációs rendszerre építenek. Eközben készül a Google Chrome OS táblagépes változata is, vagyis várhatóan - és ez teljesen logikus lépés lenne - a Google is saját márkás multimédiás tabletet mutat majd be a Nexus One (HTC gyártmányú) mobiltelefon után.

A legtöbb táblagép-gyártó az 500 dolláros (100 ezer forint körüli) árkategóriát lőtte be magának, vagyis a gépek nem lesznek éppen olcsók, de még mindig a megfizethető kategóriába esnek majd - vagyis akár egy meglévő PC mellett, akár helyette sem jelentenek majd luxust. Hasonló árban pár évvel ezelőtt már a Nokia is jelentetett meg miniatűr netezőgépet - Nokia 770 és N800 -, azonban ezek a "magányos" készülékek akkor még nem váltak igazi alkalmazásplatformmá. Akárcsak az Apple iPad esetében, az androidos táblagépeknek is meglesz az az előnye, hogy a vásárlók igazi multifunkciós gépekké változtathatják majd őket a rengeteg, ráadásul a készülékekre közvetlenül letölthető szoftvernek köszönhetően. Ez már azonban nem a netbookok, hanem az iPhone 2008-ban elkezdődött App Store-korszakának, és az azt másoló megoldásoknak a hozadéka.

Compal tablet: 7 hüvelykes gép Tegra pricesszorral, full HD-s felbontással

Az új generációs táblagépek közül még egyet sem láthattunk élőben, és többnek még a teljes specifikációját sem fedték fel. Gyanítjuk, hogy a legnagyobb csáberővel az Apple iPad bír majd, hiszen a készülék várhatóan nagyon szép lesz, gyors, és kiváló kijelzővel rendelkezik. A konkurencia modelljeit azonban az alacsonyabb ár teheti vonzóvá, és a rugalmasabb lehetőségek: az iPaden ugyanis sem USB-csatlakozók, sem kártyaolvasók nem lesznek majd, amit viszont az androidos vagy windowsos modellek gyártóinak nem kell lehagyniuk a gépekről. A mezőny többi tagjára azonban jellemző, hogy láthatóan kevésbé átgondolt stratégia mentén alakították ki őket, most inkább minden gyártó csak azon tülekedik, hogy ő is elő tudjon rukkolni valamilyen tablettel, meglovagolva az Apple keltette felhajtást - egyelőre igen vegyes a mezőny.