Atombiztos oprendszer ingyen - hétvégi letöltésajánló

Ezen a héten az Ubuntu vadonatúj, 10.04-es verzióját ajánljuk kipróbálásra: nem kell félni tőle, ezt a Linuxot bárki tudja telepíteni akár Windows alá is. Végre csak a legfontosabb programokat tartalmazza: böngészőt, chatprogramot, médialejátszót, de a trendeknek megfelelően már a Twittert és a Facebookot is integrálták bele. A Windows 7-et ugyan nem fogja padlóra küldeni, de ingyenes alternatívának igencsak ütőképes, és senki nem fogja használata közben keretes szemüveges rendszergazdának érezni magát.

Az Ubuntu közösségi panelje

Az Ubuntu legfrissebb kiadását péntek kora délután telepítettük átlagosnak mondható asztali teszgépünkre, miután a DVD-re írható telepítőjét letöltöttük és kiírtuk egy üres lemezre. Ahogy már az utóbbi néhány verziót, a 10.04-est is nagyon kényelmesen telepíteni lehet olyan számítógépre, amelyen Windows fut, mindössze legalább tíz gigabájtnyi helyet kell elkülöníteni neki a merevlemezen, viszont bármikor uninstallálni lehet a Vezérlőpultból, akár bármilyen hagyományos programot.

A telepítés elég gyorsan, kevesebb mint tíz perc alatt végbement próbánk során, és minimális beavatkozást igényelt, hasonlóan a Windows 7-hez, amelyet installálni egy XP után igazi jutalomnak tűnik. Tesztünk során a néhány éves, kétmagos processzorral, ATI videokártyával, két gigabájt memóriával szerelt PC-nken minden eszközt eleve felismert, rögtön működött a hang, helyes volt a monitor felbontása és működött a hálózat is - ez korábban azért nem mindig ment ilyen zökkenésmentesen. Ezúttal nem pakoltuk fel laptopra az Ubuntut, de a wifi és a mobilinternet már a korábbi kiadásokban is jól használható volt.

Nem parádés, de jól néz ki

Az Ubuntu Linux már régóta nem néz ki rosszul, a Windows XP-t külcsínben már évek óta veri, talán azért a Mac OS X-szel és a Win 7-tel nem veszi fel a versenyt, de az mindenképp elmondható róla, hogy gusztusos, és cseppet sem fapados a kezelőfelülete, még a betűk élei is szépen simítottak, igazán nem lehet panasz a kinézetre.

A mostani kiadás esetében az ablakokon és a menükben a fekete, a lila  és a narancssárga színek dominálnak, az viszont sokakat zavarhat, hogy az ablakok kicsinyítését, nagyítását és bezárását biztosító gombok a Windowsban megszokott jobb oldalról balra kerültek, akár a Macen. Ez szerencsére egyszerűen átállítható a Rendszer/Beállítások/Megjelenés menüpontban, ahol új témát lehet választani, illetve a Testreszabás gomb alatt manuálisan is meg lehet változtatni a felület egyes részeinek kinézetét. Ugyanitt lehet kicserélni a háttérképeket is a Háttér fülre kattintva - ezek a képek ráadásul nagyfelbontásban vannak a lemezen, így ha egy full-HD-s tévére kötjük az ubuntus gépet, azt is ki fogják tölteni.

Közösségi netezőknek szánják

Néhány napja adtunk hírt arról, hogy, hamarosan a Windows Live Messengerből is elérhető lesz a Facebook és más közösségi oldalak: ebbe az irányba indultak el az Ubuntu készítői is. Az operációs rendszerbe egy Gwibber nevű remek programot integráltak, amelyen folyamatosan nyomon követhetők a Facebookon, Twitteren, Flickren publikált bejegyzések. Ez a szoftver bőven veri az általunk eddig próbált windowsos klienseket. A funkciót a felső "start menü" jobb oldalán, a kikapcsológomb előtt lehet elérni, a beszédbuborékos gombon, amelyre mindig a számítógép neve olvasható.

Twittert, Facebookot egy felületen nézhetünk az új Ubuntuban

Chatelésre az Empathy nevű kliens szolgál, ezzel Google Talkra, Live Messengerre, ICQ-ra és egy sor más hálózatra is csatlakozni lehet, a bejövő üzeneteket a színesre váltó boríték-ikon jelzi. Az Ubuntu fontos extrája még az online tárhelyszolgáltatás, amely nem csak a böngészőbe mentett könyvjelzőket, de a dokumentumokat, beállításokat, de az üzenetnaplókat, zenéket és névjegyeket vagy más állományt is el lehet menni. A netre mentett tartalmakat más PC-vel is szinkronizálni tudja a program, sajnos azonban windowsos vagy maces kliens nem létezik, így a procedúra csak ubuntus masinák közt működhet. Két gigabájt tárhely jár a felhasználóknak ingyen, az 50 gigabájtosért havi 10 dollárt kérnek el.

Ubuntu One Music Store néven már zeneáruház is elérhető ebből az operációs rendszerből, melyet a Rhythmbox lejátszóban kell keresni: sajnos ez még nagyon kiforratlan, az előadók és a számok közti keresés, tallózás nagyon kezdetleges, nem éppen egy iTunes-szintű dologra kell számítani. Ugyanakkor az itt 1 euróért, azaz 270 forint körüli összegért árult zeneszámok hagyományos mp3-formátumúak, azaz semmilyen korlátozást, másolásvédelmet nem tartalmaznak, szabadon másolhatók lemezre vagy más eszközökre is.

Megszabadultak a ballaszttól

Régen szinte minden Linux készítőinek az volt a mániája, hogy disztribúcióját telepakolta átlagemberek által sosem használt programokkal a planetáriumtól kezdve a vegyészeti kalkulátorig. Szerencsére az Ubuntu készítői megszabadultak a felesleges ballaszttól, csupán a legfontosabb alkalmazásokat hagyták meg a menüben, ami azért jó, mert nem kell másodpercekig keresgélni mondjuk a böngészőt.

Tényleg csak az maradt, amire valóban szükség van: Firefox böngésző, OpenOffice irodai programcsomag, Rhythmbox zenelejátszó és Mplayer-alapú médialejátszó és CD-író program. Ez utóbbi kezeli a feliratfájlokat, és magától le tudja tölteni a szükséges kodekeket is, így rögtön le tudta játszani a Divx, XViD, vagy akár az MKV fájlokat is, de külön konfigurálás nélkül meg tudtunk nézni vele az MTV Videotárban egy Szomszédok-epizódot is.

A médialejátszó és a zenelejátszó is jól használható

Egyedül a Flash playert kellett külön feltelepítenünk, de ez sem volt túl nehéz feladat, csupán az Alkalmazások menüből kellett kiválasztani az Ubuntu szoftverközpontot, ott pedig rákeresni a Flashre, melynek telepítése pár kattintással megtörtént. Innen lehet bármilyen más szoftvert keresni az Ubuntuhoz, ebből a forrásból mindig biztonságos és kompatibilis programokat lehet beszerezni.

Balfék felhasználó sem tudja elrontani

Az Ubuntu előnye, hogy automatikusan képes minden feltelepített szoftvert folyamatosan frissíteni, megakadályozva, hogy biztonsági réseken keresztül megtámadják a gépet. Vírusirtót linuxos PC-re nem is igazán érdemes telepíteni, ritkák az ilyen rendszereket támadó kártevők.

A 10.04-es Ubuntu nem tűnt gyorsabbnak a Windows 7-nél, viszont teljesen ingyen van, elég jól felismeri a hardvereket, jó eséllyel minimális beállítgatással működésre lehet bírni egy átlagos számítógépen. Előnye, hogy míg a netről letöltött, oldalakon lekattintott idiótaságokkal egy windowsos gépet elég alaposan el lehet rontani, egy ubuntus masinát jóval nehezebb - főleg, ha nem adjuk meg használójának a rendszergazda jelszavát. Nagyi, barátnő, anyuka, vagy PC-s antitalentum ismerős gépére továbbra is jó választás.