Brinkmann, Carter, House és a többiek

Mitől lesz rendhagyó egy kórházsorozat, és egyáltalán, honnan indult a műfaj? Bekukkantunk Brinkmann professzor napsütötte klinikájára, dr. House szobájába vagy éppen Krogshoj világába, miközben megpróbáljuk megtudni, miért szereti nézni a tévéző a hordágyon behozott, vért köpő, hörgő sebesülteket, a gépekre kötött, bágyadt-sápadt betegeket, a lobogó, fehér köpenyben fel-alá szaladgáló dokikat.

Ennek megfelelően ilyenre sikeredett az eddigi egyetlen magyar kórházsorozat, a Jóban Rosszban is. Bár a drámai utat választotta, mégsem az egészségügy nyomorúságos helyzetét taglalja: a történetek ugyanis egy luxus-magánintézményben, a Csillagvirág Klinikán játszódnak. Az alkotók válasza arra, hogy helyszínként miért esett a választás mégis egy kórházra, egybevág azzal, amit az ismerős helyzet kapcsán mondtunk: "Mert mindenki ismeri vagy legalábbis el tudja képzelni ezt az élethelyzetet. Mert a kórház egyszerre színhelye a munkának és a magánéletnek, itt a hétköznapokat átszövik az élet nagy kérdései." A sorozat címére utalva pedig még megemlítették, hogy "a kórházban sorsok fordulnak meg, itt megismerszik, hogy ki a jó és ki a rossz."

A jó és a rossz harca speciális esetben fel is nagyítódhat: bár a mi klasszikus vonalvezetésű műsorunktól eltérő, morbid orvosi sorozatokról eddig csak a tengerentúli televíziózással kapcsolatban ejtettünk szót, azért nem kell egészen Amerikáig menni a fekete humorért. A kétségkívül legismertebb dán filmrendező, Lars von Trier (ki emlékszik már Carl Theodor Dreyerre?) két részletben, 1994-ben és 1997-ben készítette el A Birodalom című sorozatát, melyet az európai Twin Peaks-ként szoktak emlegetni a kritikusok. A Koppenhága legnagyobb kórházában játszódó misztikus történetből Stephen King is sokat merített A félelem kórházá-hoz, erre utal a sorozat eredeti címe is: a Krogshoj, Bulder és mások kalandjait feldolgozó Trier-féle The Kingdom-ból (a dán eredetiben Riget) Kingdom Hospital lett az amerikai változatban.

Folyik a munka a Birodalmi Kórházban

A Tilos Rádióból (DJ Kolbászként) is ismert Czabán György egy beszélgetésben így fogalmazott egyszer A Birodalom kapcsán: "Ez valójában nem egy szokványos tévéfilm. Kikezdi a médium és a műfaj összes lehetséges szabályait, és annyira rettenetes, hogy ha egy gyanútlan néző véletlenül beletrafál, biztos, hogy tíz perc múlva azt gondolja, hogy valami komoly hiba történt, és azonnal elkapcsol. Nekem, rutinos nézőnek is szokni kellett az élményt." Bizony, a birodalmi kórház mint helyszín csak ürügy a sok beteg figura és a megfejtendő titkok összegyűjtésére, végső soron pedig a Gonosz eljövetelének, vagyis a világvégének a bemutatására. Persze megvan benne a klasszikus kórházsorozatok jó néhány eleme (orvosi műhiba, hipochonder páciens, vértől elájuló nővérke), de emellett egy régóta halott kislány sír a liftaknában, a dokik titkos páholyt működtetnek az alagsorban, a főorvos pedig a vuduvarázslattal flörtöl.