A tévékutyák nem harapnak

Hat magyar rajz- és bábfilmkutyát idézünk meg a tévé képernyőjéről. Mindnyájan a legjobbak valamiben, mi mégis sorba állítottuk őket vállaltan szubjektív szempontok szerint. Exkluzív kordokumentumaink között olyan gyöngyszemek találhatók, mint a Mézga család főcímdala cseh nyelven.

Fajta és kor:

1968-ban született, fajtáját illetően nem mernénk találgatásokba bocsátkozni, alighanem keverék. Blökit Paula hozta a házhoz, állítása szerint azért, hogy egy értelmes lény is legyen körülötte, Mézga Géza örült, hogy kutyája lett, de Blöki inkább Aladárt választotta gazdájául. Blöki és a többiek kalandjait tíz év alatt készült három sorozatban kísérhettük figyelemmel, melynek sikerében az is szerepet játszott, hogy az ábrázolt, egyáltalán nem ideális család jócskán megelőzte korát, ha nagyon akarjuk, akár Simpsonék őseinek is tekinthetjük őket.

Miben "leg"?

Blöki a legfüggetlenebb. A Mézga családban mindenki autonóm személyiség, és megy a saját feje után, ez igaz Blökire is. Blöki ráadásul az összes magyar kutya közül a legismertebb nemzetközi szinten, a sorozatot több országban is nagy sikerrel adták a tévék. "Ez pedig itt Blöki, társalkodókutya, csak vele teljes a Mézga retyerutya", "folyton marja, böki, mint cicus a Blökit"- amihez a rímhányó Romhányi József hozzányúlt, az arannyá változott, a Mézga sorozat sikerében is nagy szerepe volt, a rendezőkkel, Nepp Józseffel és Ternovszky Bélával együtt.

Olaszul:

Csehül:

Öt csontot adunk neki, amit talán indokolnunk sem kell. Blöki jó fej, és kész. Aladár fantasztikus űrutazásai során is bizonyítja humorát, miközben gyáva, de viccesen az. Ráadásul normális tud maradni egy teljesen flúgos családban is.