Menekül a tévéző, ha betűt lát

A hazai tévécsatornák nem mernek feliratos filmet adni, mert tapasztalatuk szerint a szinkron nélküli filmek elriasztják a nézőket. Csak néha tesznek kivételt: ha a rendező nem engedi a szinkront, vagy ha késő éjjel, nem fontos sávban megy a produkció, és amúgy se nézné senki. A [origo] által megkérdezett tévések szerint ez szocializációs kérdés, és nem is lenne könnyű átszoktatni másra a kényelmes nézőket.

1935 novemberében született a magyar szinkron, a Magyar Film Iroda műtermében, Lakner Artúr a Négy és fél muskétás című film német szövegét szinkronizálta. Azóta voltak jobb és rosszabb időszakok, de már jó ideje nem hangzik el, hogy milyen nagyszerű a magyar szinkron: ennek oka az ipari termelés, tucatnál is több stúdió gyártja a magyar hangokat a 85 hazai csatornának, és összehasonlíthatatlanul több filmet, sorozatot, dokumentumfilmet mutatnak be mostanában, mint húsz vagy akár tíz évvel ezelőtt.

Négy éve a lakosság 29 százaléka állította, hogy legalább társalgási szinten ismer más nyelvet a magyaron kívül, egy tavalyi felmérés pedig azt mutatta, hogy tíz magyarból hat csak anyanyelvét érti. Az arány sokkal jobb lehetne, többen értenék az angolt, ha kedvenc sorozataikat, filmjeiket felirattal kapnák. A tévéknek is olcsóbb, negyedéből kijön, a nyelvtudást is fejleszti: miért kapja mégis a tévéfogyasztó magyarul jóformán az összes terméket?

Egy átlagos, kereskedelmi egyórás (tehát 40-42 perces) sorozatepizód szinkronizálása 120-160 ezer forintjába kerül a tévéknek, ami még mindig nem jelentős összeg ahhoz képest, mennyit kóstál egy-egy rész Doktor House-ból, a Lost-ból vagy a Helyszínelők-ből (ezek több millió forintba kerülnek, függően attól, milyen keretszerződés van az eladó és a csatorna közt, kábeles vagy általános jogokról van-e szó). A szinkron ára percenként 3300-3900 forint körül mozog, de a hangalámondás más műfaj (dokumentum filmeknél, realityknél, nem fikciós műfajoknál jellemző, hallatszik az eredeti hang is) olcsóbb is valamivel, itt 2300-2800 forintba kerül egy perc. Logikusan egy félórás szitkom tehát fele annnyiba kerül, mint egy drámai sorozatepizód.

A szinkron előtt persze le kell fordítani a szöveget: tévésorozatoknál általában 3-400 forintot kap a fordító egy műsorpercért, tehát egy nettó 40 perces sorozatrész szinkronizálása 16 ezer forintot elvesz a büdzséből. Van, aki 450 forintot is ad, a kezdők akár 200-ért is vállalnak egy percet (mozifilmekért pedig időarányosan is több jár, mint sorozatokért), nem lehet fix árakról beszélni.

Amennyiben a csatornák lemondanának a szinkronról, sokkal gazdaságosabban kijönnének, hiszen a fordítási díj mellé csak a feliratozást kéne megoldani, ami negyedéből-ötödéből kijön, mint egy igényes, jó szinkron - 900 forintba kerül egypercnyi felirat. A hazai tévétársaságok mégis nagyon ritkán használják ezt a formát, mert tapasztalataik szerint a néző riadtan, pánikszerűen menekül, ha olvasnia kell, és több ilyen sokk után akár végleg le is szokhat az adóról. Skandináviában jóformán minden külföldi műsort feliratoznak, és így a lakosság nyelvtudása is jobb, mint a magyaroké. Hámori Barbara, az OzoneNetwork és a LifeNetwork jelenlegi és a Viasat3 volt programigazgatója szerint ez szocializációs kérdés, az egykori KGST-országokra erősen jellemző ez a hozzáállás, nem is lenne könnyű átszoktatni olvasásra a magyar nyelvet preferáló nézőket.

A kereskedelmi tévék nem üldöznék el a nézőt

Magyar Rita, a Tv2 szóvivője szerint a Tv2 felirattal csak akkor ad filmet, ha a rendező, producer nem engedi a szinkront: A ragyogás, a Passió, az Apocalypto vagy az Acéllövedék ilyen. A csatorna szerint a felirat elriasztja a nézőket, és erre a 2009. február 9-ét hozzák fel példának, akkor ugyanis az átlagos 24-26 százalékos közönségarányt rontotta le: csak 15 százalékot mértek a Stephen King könyvéből írt thriller alatt.

Az RTL Klub kommunikációs igazgatója, Rényi Ádám szerint Magyarországon a szinkronizált filmeknek, sorozatoknak van kulturális hagyományuk, egy országos televízió, amely értelemszerűen célcsoportja minél nagyobb hányadát akarja a képernyő elé ültetni, nem oszthatja meg a közönségét feliratos sugárzással. "Évekkel ezelőtt volt a Red Dawn, Vörös hajnal című akciófilm Patrick Swayzevel és Charlie Sheennel, amelynek kb. 35-40 százalékában oroszul beszélnek, ezt először feliratoztuk. Emiatt jóval kevesebben nézték, mint vártuk. Hasonló eset volt az Evita filmmusical Madonnával, ott értelemszerűen minden felirattal lett ellátva, és nagyon alacsony volt a nézettsége, de hasonlóan jártunk a Moulin Rouge filmmusicallel is" - emlékezik Rényi, aki nem lát esélyt arra, hogy egy adott estén csak feliratos műsor menjen minden (jelentősebb) magyar csatornán.

A Story TV sem ad soha feliratos műsort: Ruszkai Nóra, vezérigazgatója azt mondta az [origo]-nak, hogy a már vetített filmek, sorozatok szinkronjait egy az egyben átvették, hiszen ez is ébreszt a nézőkben romantikus emlékeket, nem tartották érdemesnek újra elkészíteni a szinkront. "Saját kutatás nélkül is tapinthatók a nemzetközi televíziós szokások, trendek, ahol továbbra is a szinkronos filmeken van a hangsúly. A gyakorlati életünkben is az tapasztalható, hogy nem egyformán bírjuk az olvasást, kor és napszak függvényében változnak az ezzel kapcsolatos igényeink, teljesítőképességünk. Ezen belül is úgy látjuk, korosztály-függő a feliratos programok befogadása" - magyarázza Ruszkai.

Szerinte a színvonalas magyar szinkron éppen hozzátesz a külföldi filmhez - mondta Ruszkai. A Dallast említette, amelynek magyar karakterhangjai nélkül a nézők sem fogadnák ugyanúgy az epizódokat.

Ahol akad feliratos is - de nem kiemelt műsorsávban

Az AXN az amerikai Survivort és az Amazing Race reality show-kat vetíti feliratosan, de ezek nem kiemelt fontosságú programok, nem is főműsoridőben futnak. Áncsán Ildikó marketingvezető szerint bonyolult mérni vagy megtippelni, hány nézőt nyerne a csatorna egy szinkronos realityvel - ami biztos, hogy hiába világszerte elismert az Amazing Race, az utána következő, szinkronos Vízizsaruknál megugrik a közönségarány. "A szignifikáns különbség viszont adódhat tehát a későbbi vetítési időpontból, illetve abból, hogy a Vízizsaruk nem valóságshow, hanem fikciós sorozat. Látható különbség van, ez viszont nem bizonyíték arra, hogy csupán a feliratozás miatt néznek kevesebben egy adott műsort" - mondta.

Fölöslegesen nem költ az AXN sem: ha egy olyan sorozatot vetítenek, amihez már készült jó minőségű magyar szinkron, akkor azt inkább megvásárolják, nem készíttetnek újat. "Bár a felirat olcsóbb, mint a szinkron, ez esetben extra költséget jelentene a tévécsatornák számára, főleg esetünkben, hiszen egy-egy műsort többször vetítünk, így ha egyszer le is vetítenénk feliratosan, szükségünk lenne a szinkronra is" - jelezte.

A Tv6-on is ment feliratosan sorozat, az Oz, de feliratos lesz a Scream Awards-gála is karácsonykor. Varró Balázs, a Viasat3 pr-vezetője szerint a hazai nézők túlnyomó többsége nem ért jól angolul, a feliratok olvasása pedig elveszi a figyelmet a képernyő többi részéről. Utópisztikus gondolatnak tűnik számára "a tomboló nézettségi versenyben", hogy nagyobb tévék átálljanak feliratra. "A fentiek mellett a Viasat3 mérlegeli annak a lehetőségét, hogy a Tv6-on egyre több tartalmat tegyen elérhetővé eredeti hanggal - ez persze nem máról holnapra fog megtörténni" - tette hozzá.