Címlapról a forgatókönyvbe - valós események sorozatokban

A kifejezetten valós eseményeken alapuló sorozatok mellett az is előfordul, hogy egy fikciós széria valamely epizódja dolgoz fel megtörtént esetet. A krimisorozatokban viszonylag gyakran jelennek meg valódi bűnesetek, de például a Doktor House és a Szellemekkel suttogó alkotói is vettek már át elemeket a valóságból. Íme, pár példa, amikor egy címlapsztori a forgatókönyv részévé válik.

Az amerikai produkciókban viszonylag gyakori, hogy egy-egy epizódban valós eseményeket dolgoznak fel - az eljárásnak külön neve is van: "ripped from the headline", vagyis "kitépve a címlapról". Főleg a krimisorozatok írói körében szokás, hogy megtörtént bűneseteket adaptálnak a képernyőre, a rekord hosszúságú Esküdt ellenségek kreatív csapata például kifejezetten sűrűn élt ilyesmivel. Rögtön az első szezonban találunk erre példát, az egyik sértettet ugyanis a tizenöt éves Tawana Brawleyról mintázták, aki 1987-ben azzal állt elő, hogy hat férfi - köztük pár rendőr - megerőszakolta.

A sorozatba a későbbiekben is bekerült több olyan eset, amely sokáig foglalkoztatta az amerikai közvéleményt: az alkotók megidézték például Joel Steinberg védőügyvéd figuráját, akit hatéves nevelt lánya meggyilkolásával vádoltak, és felhasználták Bernhard Goetz ügyét is, aki a nyolcvanas években négy férfit lőtt le New Yorkban, miután azok megpróbálták kirabolni - az eset a valóságban a New York-iak bűnözés elleni küzdelmének szimbólumává vált.

Természetesen más krimisorozatokban is fordult már elő hasonló: a Döglött akták egyik epizódja például a The Boy in the Box címet viseli - amelyet a magyar epizódlistában viszont hiába keresnénk, hisz Fiú a dobozban helyett nálunk Súlyos titkok címmel futott. Az eredeti cím egy máig felderítetlen gyilkosságra utal, amely az ötvenes évek végén esett meg Philadelphiában - vagyis amúgy is jól illeszkedik a sorozat profiljába. A címbeli fiút egy kartondobozban találták meg holtan, de csak annyit tudtak róla megállapítani, hogy négy és hat év közötti lehet, azonosítania soha nem sikerült a rendőrségnek.

A Gyilkos elmék is dolgozott már fel hasonlóan híres eseteket: a több epizódban megjelenő Bostoni Kaszás figuráját például a Zodiákusként ismert sorozatgyilkos ihlette (akiről David Fincher is rendezett játékfilmet); a Natural Born Killer (magyarul A beépített ember) címszereplőjét pedig a maffia egyik bérgyilkosáról, Richard Kuklinskiről mintázták az alkotók. A Demonology (Démonológia) című rész egy olyan papot mutat be, aki halálos ördögűzést hajt végre - miközben 2005-ben egy portugál apáca hasonló szertartás közben hunyt el.

A valóságot persze nemcsak krimisorozatok, de más műfajú szériák is szívesen veszik alapul: a Doktor House egyik részében például két, hasonló kinézetű nő kerül a kórházba, akiket borzalmas sérüléseik miatt nem tudnak egyértelműen azonosítani. Az csak a végén derül ki, hogy összekeverték őket - miközben az egyikük meghalt, és a másik, kómában lévő beteg mellett valójában az elhunyt családja őrködött. Az eset valóban megtörtént, 2006-ban az ugyanabban a balesetben megsérült Whitney Cerakot és Laura Van Rynt valóban összecserélték, és csak az előbbi maradt életben - viszont a mai napig megvan a halotti bizonyítványa.

A Szellemekkel suttogó a Tri-State krematórium körüli botrányt építette bele a sorozatba: 2002-ben kiderült, hogy a céghez szállított több száz holttestet nem hamvasztották el, csak kidobták a közeli erdőbe, a hozzátartozóknak pedig cementport vagy virágföldet adtak az urnában - ami a misztikus sorozatban természetesen Melindának szolgált megoldandó ügyként. Az esetet egyébként az Esküdt ellenségek: Bűnös szándék is feldolgozta, csak ott az írók még megspékelték azzal, hogy a krematórium gondnoka a bérgyilkosként dolgozó testvére áldozatait is rendre eltüntette.

Magyar sorozatok közül a valóság bevonása a Marslakók-ban volt a leggyakoribb, miután a széria éppen azt tűzte ki céljául, hogy - a fiktív bulvárszerkesztőség mindennapjainak bemutatása mellett - aktuális közéleti eseményekre is reagál. A forgatócsoport így többek között Stohl András, illetve Damu Roland tárgyalásán is megjelent, némi - etikusságról szóló - vitára is adva okot.

Véletlen is lehet

Előfordul az is, hogy egy sorozat nem szánt szándékkal másolja a valóságot: a Jóban Rosszban 2011. márciusi részében egy nagyobb földrengés rázta meg Csillagkutat, ami aztán elegendő történést nyújtott a következő epizódokra is. A nézők egy része bizonyára azt gondolta, a forgatókönyvírók így reagáltak a január 29-én Oroszlányban és környékén észlelt földrengésre - a forgatás azonban egy héttel a valódi események előtt zajlott, az ötlet pedig már akkor is jó három hónapja megvolt.

A napi sorozatnál korábban is esett már meg hasonló, a Bodolaiékat utaztató cég például pont akkortájt csődölt be, amikor a valóságban az Aeroviva utazási iroda is lehúzta a redőnyt. Az ilyesmi azonban viszonylag ritka, pont amiatt, mert a forgatókönyvírók körülbelül öt hónappal előre dolgoznak.

Hasonló, véletlen egybeesést láthattunk például Az egység című sorozatban is, ahol a különleges osztag az egyik epizódban Szíriában akciózott, amit a kormány kifejezetten ellenzett, mert háborúhoz vezethetett. Két héttel az ominózus rész előtt egy Szíriában lezajlott amerikai támadásról számolt be a sajtó - a forgatás átfutási ideje miatt azonban itt sem valószínű, hogy a sorozatban látottak a valóságot másolták volna.