Időutazás betiltott tévéműsorokkal

Csehországban csak a múlt héten mutattak be egy 1989-es sorozatot, amely a rendszerváltással éppen érvényét vesztette, most viszont érdekes retróélményt kínál a nézőknek. Nálunk is volt példa bőven hasonlóra: betiltott tévéműsorok hosszú-hosszú ideig pihentek dobozban, a Duna TV is adott le dokumentumfilmet huszonnégy éves késéssel.

Jó negyedszázaddal elkészülte után került képernyőre a Repülő delfin (Letíci delfin) című sorozat, amelyet még a csehszlovák állami televízió forgatott 1989-ben. A novemberi rendszerváltás előtt éppen kész lett a produkció, az átmeneti időszakban azonban elfeledkeztek róla a köztévé munkatársai. Később előkerült, de akkor már túl propagandisztikusnak találták, úgyhogy megkérték a rendezőt, Vladimir Kravciakot, hogy az új kor követelményeinek megfelelően vágja újra a filmet - ő azonban nem volt erre hajlandó, így alkotása egyből az archívumba került.

Huszonnégy évvel később a Barrandov vette elő, és február 14-től le is adja mind a hét epizódot. A széria jó része egy repülőgépgyárban játszódik, ahol a fiatal tervező (a jóformán csak ebben az egy sorozatban látott Edvard Tomás) próbálja keresztülvinni elképzelését, hogy Csehszlovákiában is gyártsanak sugárhajtású gépeket - végül küzdelmesen, de el is készül az L-29 Delfin prototípusa. A cseh kritikusok szerint a sorozat jócskán meg van tömve szocialista ideológiával, a repülőgépek iránt érdeklődők számára azonban így is izgalmas lehet - nem is beszélve azokról, akik direkt a rendszerváltás előtti időkbe szeretnének beleszagolni.

Varga Zoli is huszonnégy évet késett

Nálunk legutóbb talán 2010-ben került sor hasonlóképp elcsúszott premierre, akkor az abban az évben elhunyt legendás labdarúgónak, Varga Zoltánnak állított emléket egy portréfilmmel a Duna TV. Az egyszerűen Varga Zoli címet viselő alkotás a Szép volt, fiúk... című 1986-os dokumentumfilm-sorozat egyik darabja, de csak huszonnégy év elteltével került képernyőre. Varga ugyanis még az 1968-as olimpia előtt disszidált, az interjút így az akkori NSZK-ban vették fel az alkotók - amit a belügy nem nézett jó szemmel, be is tiltotta az elkészült művet.

A nézők a focistákat bemutató sorozat többi epizódját sem láthatták egyből, hisz rögtön az első részben például a szintén emigrációban élő Puskás Ferenc emlékezett vissza pályafutására. A filmet - pontosabban annak felújított, kiegészített változatát - ugyancsak a Duna TV adta le 2006-ban, Öcsi bácsi halálakor. A Szép volt, fiúk... tíz epizódját Koltay Gábor (Honfoglalás, Sacra Corona) és Riskó Géza, a Duna TV sportműsorainak későbbi főszerkesztője forgatta.

Voltak direktebb politikai, történelmi események is, amelyekről nem lehetett beszélni a szocializmus korában. Az például, hogy a II. világháborúban a 2. magyar hadsereg nagy része odaveszett a Don-kanyarban, sokáig tabutémának számított, a csöndet csak 1979-ben törte meg a Rekviem egy hadseregért szerzője, Nemeskürthy István. Sára Sándor ezután, 1982-ben vágott bele az eseményeket híven bemutató dokumentumfilm-sorozatába, a Króniká-ba, de a huszonöt epizódból csupán hármat adott le akkor a Magyar Televízió, a többit a cenzúra visszahívta. A sorozat teljes terjedelmében, vágatlanul 2002-ben került képernyőre.

Akadt olyasmire is példa, hogy egy tévés produkció egyszerűen nem illett a hagyományos keretekbe, ezért nem mehetett adásba. Ez történt Edelényi János és Fehér György közös munkájával is, amelyről előbbi beszélt pár éve a Filmkultúrának: "1975-ben csináltunk Gyurival egy ötrészes József Attila-sorozatot. Ez huszonnyolc évvel az elkészülte után ment adásba, mert túl formabontó volt. ... Szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy verset fehér ingben, nyakkendőben, meghajlással kell mondani a tévében, főleg ha József Attiláról van szó. Mi béreltünk egy alkalmi stúdiót egy külvárosi kultúrházban, és azt mondtuk Latinovitsnak, Cserhalmi Annának és Jordán Tamásnak, hogy mi készen állunk Gyurival, be vannak kapcsolva a lámpák, és csak akkor jöjjenek ki, amikor valóban úgy érzik, hogy el tudnak mondani egy József Attila-verset" - mesélte.

Szintén Edelényi eleveníti fel (ugyanebben a cikkben), hogy az ugyancsak Fehér Györggyel közösen készített tévéfilmjét, a II. Richárd-ot is csak huszonöt évvel később mutatták be. Előfordult persze olyan is, hogy a kései bemutatónak semmilyen politikai vagy ízlésbeli oka nem volt, egyszerűen később kerültek elő az ominózus anyagok: a Magyar Televízió például még 2010-ben is tett közzé addig nem látott 1956-os felvételeket. A csatorna felhívására egy néző küldött be több fényképet az akkori forradalomról és szabadságharcról, melyek Rötzer Henrik hagyatékából kerültek elő - ezeket A hétköznapok forradalma és A forradalom hétköznapjai című műsoraiban mutatta be az MTV.

Eközben az Egyesült Államokban

Hasonló esetek természetesen a nyugati világban is előfordulnak, az viszont talán megállapítható, hogy ott leginkább kegyeleti okokból szoktak visszatartani egy-egy produkciót. River Phoenix utolsó filmje, a Dark Blood éppen az idei Berlinalén, a színész halála után húsz évvel bukkant fel, de említhetnénk több olyan amerikai filmet is, amelyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után jegeltek egy időre. Igaz, a televízió ebből a szempontból bátrabb volt, mint a filmvilág, az események után alig egy hónappal már készült több olyan sorozatepizód (például Az elnök emberei-hez vagy a Harmadik műszak-hoz), amely a tragédiát idézte meg.

----------------------------

A képek a Letíci delfin című sorozatból valók.