Szujó Zoltán: Schumacher először véletlenül adott interjút

Szujó Zoltán, az MTVA székházában ad interjút Apats Gábornak 2015 július 15-én

Szujó Zoltán kapkodva telefonál, egyszerre három dolgot intéz, nem véletlenül: szombaton indul az M4 állami sportcsatorna, amelynek ő is fontos szereplője – annak ellenére, hogy a főszerkesztői pozíciót már soknak tartotta a napi kommentátori munka mellett. Éppen, hogy volt egy kis ideje az Origónak mesélni az új csatornáról és a korábbi munkákról. Miként lett számára a Forma-1 örök szerelem? Hogy sikerült Michael Schumacherrel először beszélnie?

Mennyire idegesít, ha valaki Formula-1-et mond Forma-1 helyett?

Ha megkérdezel tíz embert, majdnem biztos, hogy közülük legalább nyolc Forma-1-nek mondja, hiszen ennek a sportágnak ez a tisztességes magyar neve – az MTVA tévés közvetítéseinek csapata is következetesen így használja. Tudálékoskodásnak vagy inkább nyelvi sznobizmusnak tartom, ha valaki a magyarban „formulázik”. Persze, ha így esik jól, ezen aztán végképp nem fogunk összeveszni!

Nem szereti, ha formuláznak Fotó: Szabó Gábor - Origo

A hétvégén induló M4-en mit fogsz még vinni a Forma-1-es közvetítéseken kívül?

Kreatív producerként a Forma-1 mellett az összes többi autó-, motorsport is hozzám tartozik, amiből rengeteg van: a Forma-1-hez kapcsolódva betétfutamokat közvetítünk, lesz GP2, GP3 és Porsche Szuperkupa, továbbá lesz WTCC túraautó-világbajnokság, folytatódik a német túraautó-bajnokság, a DTM, valamint a kamionos Európa-bajnokság is. Ezeken túl közvetítjük még a Red Bull Air Race versenyeit is.

Csak a közvetítésekért felelsz, vagy saját műsorokban is közreműködsz?

A "Forma-1-mentes" heteken két napot állok az M4 rendelkezésére műsorvezetőként. Egészen

érdekes lesz a programstruktúra, hétköznaponként délután négytől élő műsorfolyammal jelentkezünk,

kicsit olyan lesz, mint amilyenek régen a négy-öt órás Telesport-ok voltak. Alapvetően közvetítéseket fogunk adni, a köztük lévő időt azonban az adott nap háziasszonya vagy házigazdája tölti ki, természetesen meghívott vendégek segítségével. A hétvége ettől kicsit eltér, az első napot pont én viszem Mérei Andival.

Az első napot Mérei Andreával viszi Fotó: Szabó Gábor - Origo

Így indulás előtt milyen a hangulat a szerkesztőségben?

Minden átmeneti időszak nehéz kicsit, de szerencsére nincs semmi dráma, sőt azt gondolom, hogy elég jól áll az M4. Az előkészítés már lement, folynak a stúdiópróbák, az interjú után is oda megyek át. Szerintem gyönyörű lett az új stúdió, számtalan funkciója van, ez egyfajta nyomás is rajtunk, mert egy ilyen szép formát illik minőségi tartalommal megtölteni.

Az M1 hírtévé emlékezetes, bakikkal teli indulása után mire fogtok különösen figyelni az első napokban?

Egy televízió indulása a legritkább esetben zökkenőmentes.

A mi felelősségünk az, hogy tartalmilag ki legyen találva a dolog, azzal pedig, azt gondolom, rendben vagyunk. Természetesen, ha nincs mögötte technika, akkor fújhatjuk a tartalmat, de biztos vagyok abban, hogy az illetékes kollégák, akik egyébként kiváló szakemberek a maguk területein, leszűrték a tanulságot. Az M1 első napján nagyon sokan kaphattak képet arról, hogy mennyi mindenre kell majd figyelni most, egy újabb csatorna indulásánál.

Szeretné értelmes tartalommal megtölteni a szép formát Fotó: Szabó Gábor - Origo

Előtte a sportosztály főszerkesztője voltál, miért adtad le a pozíciót másnak? (Május 1-től Vobeczky Zoltán került az MTVA sportfőszerkesztőségének élére – a szerk.)

Ne fogalmazzunk úgy, hogy leadtam, közös döntés volt, én is éreztem, hogy túlvállaltam magam. Nemcsak irányítani kellett a meglévő sportszerkesztőséget, de el kellett volna indítani az új sportcsatornát is, ami nekem kicsit sok volt, hisz emellett még kommentátorként is dolgozom.

Azt vettem észre, hogy közvetítés közben nem elég gyorsan, nem a megfelelő ritmusban jöttek a számra a szavak,

mert az agyam közben más feladatokon járt. A mikrofon mögötti munkát viszont meg szerettem volna tartani, ezért született egy ésszerű döntés.

Mennyi befolyásod volt arra, hogy ki vegye át a munkádat?

Nem hinném, hogy túl sok, de Zoli ebben a helyzetben tökéletes választás. Negyedik éve dolgozunk együtt. Nem véletlenül lett a Forma-1-es közvetítések felelős szerkesztője, amit továbbra is ellát a főszerkesztői munkája mellett. Neki szerintem nem is lesz azzal problémája, hogy többfelé figyeljen, kiváló szakember, és sokkal több időt töltött a háttérben, nem egy ilyen képernyős ripacs, mint én.

Sok volt neki a főszerkesztői pozíció a kommentátori munka mellett Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szükség volt egyébként még külön egy sportcsatornára? Nem fértek volna el a jelentősebb események továbbra is a Duna TV-n?

Az M4-nek pont az a koncepciója, hogy a prémium sportágak és események mellett azokra a sportágakra is figyel, amelyekben ugyan sikeresek vagyunk, de ritkán kerülnek képernyőre. Az első napon rögtön meg lehet nézni a szolnoki kajak-kenu világbajnoki válogatóversenyt, vagy éppen a Davis-kupa meccseit, amelyeket Siófokon játszik a magyar férfi teniszválogatott Bosznia-Hercegovinával.

Lesznek szabadidős magazinműsorok, és az utánpótlással is foglalkozunk, amivel én nagyon tudok azonosulni.

A közvélemény furcsa képet alkot arról, hogy mi is a közszolgálati csatornák feladata,

pedig a minőségi műsorsugárzás mellett arra is törekednie kell, hogy, teszem azt, úgy mutassa be a hazai birkózást vagy dzsúdózást, hogy a következő hónapban hárommal több srác vagy lány menjen le egy-egy edzésre.

Fontosnak tartja a sport népszerűsítését Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nálad hogy jött a Forma-1 iránti szerelem?

Imádtam mindig, de tizenhárom éves koromig csak tévében láttam. 1990-ben aztán a nagyapám a hóna alá csapott, beültünk a Wartburgba, és Gyomaendrődtől meg sem álltunk a Hungaroring utolsó kanyarjáig. Még lelátó sem volt, csak a fűre tudtunk leülni egy pokrócra, onnan néztük végig, ahogy Thierry Boutsen egy egészen kaotikus futam után meg tudta szerezni a győzelmet. Akkor már túl voltam a gyulai salakmotorversenyeken és a túrkevei autókrosszfutamokon, de

amikor először jártam a Hungaroringen, ott eldőlt minden.

Vidéki srácként hogy viselted kezdetben a budapesti pörgést?

Tisztában voltam vele, hogy ez része a játéknak. Nagyon tudatosan készültem a pályára, még tanítóképzőbe jártam, amikor Békéscsabán már rádióztam és tévéztem, és már akkor éreztem, hogy ez lesz az otthonom. Feljöttem a Komlós Oktatási Stúdióba, és gyakorlatilag azzal a lendülettel be is kerültem gyakornoknak az akkori MTV-hez.

Mindez 2000-ben, pont a sydney-i olimpia évében történt,

óriási élmény volt Knézy Jenővel, Vitrayval, Hajdú B.-vel, Gulyással egy légtérben lenni,

tőlük tanulni meg az alapokat. Az M4 mostani indulása kicsit emlékeztet is az akkori helyzetre, megjelentek a szerkesztőségben a csillogó szemű fiatalok, aminek én személy szerint nagyon örülök.

Nagyapja vitte először Forma-1-es futamra Fotó: Szabó Gábor - Origo

Michelisz Norbertet és Kiss Norbertet is te gyűjtötted magad köré annak idején?

Olyan szempontból igen, hogy én találtam ki azt a formátumot, ahogyan most a Forma-1-es futamhétvégék láthatók, és az ottani szakértőket is én kerestem meg. Norbiékról tudtam, hogy hiteles személyiségek, és remekül csinálják azt, amit csinálnak, napi szinten követik is a Forma-1-et, jó ötletnek tűnt bevenni őket a műsorba – és működtek is.

Most a megnövekedett műsoridő miatt új szakértőket is kell találnunk.

Volt már egy-két biztató találatunk, például Hanula Barna, a győri egyetem dékánja, aki motorépítő mérnök, vagy Matics Zsolti, aki fizioterapeutaként már a Forma-1 kapujában toporog. Mindketten jó szakemberek a maguk területén.

Az nem hiányzik, hogy utazó riporterként tudósíts?

Az ottlét hiányzik, az odaút viszont nem, ha érted a különbséget. Egy Forma-1-es kommentátor, ha péntek délután jár egyet a boxutcában, a beszédén és a megnyilvánulásain át a hallgató is érzi, hogy ott van a helyszínen, ő pedig rengeteg impulzust kap, amitől jobban fog közvetíteni.

Én

tizenegy évig jártam a világot, ami kicsit hosszú idő volt,

de azért az európai futamok közül így is ellátogatok majd párra. Emellett a Hungaroringen is lehet ápolgatni a kapcsolatokat, jó érzés, amikor az ember odamegy a ferraris mérnök ismerőséhez vagy a renault-s szerelő haverjához, és kap egy-két plusz információt.

Tizenegy évig járta a világot Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Forma-1 nagy sztárjai közül is van, akivel jóban vagy?

Velük nem lehet csak úgy jóban lenni, de tizenegy év mégiscsak tizenegy év, Buttonnal vagy Felipe Massával azért már lepacsizunk, ha látjuk egymást. Ez egy elég zárt világ, a legnehezebb talán az volt az elején, hogy a nemzetközi sajtó is elfogadjon engem, odaengedjenek egy kérdésre, amikor egyszerre negyven mikrofont tartanak Alonso orra alá, neki meg öt perce van válaszolni.

Amikor elkezdték látni, hogy a kérdéseim nem annyira bugyuták, és a pilóták is szívesen válaszolnak azokra, befogadtak. Azóta már olyan is előfordult, hogy egy nálam rutintalanabb kolléga engem kért meg, hogy kérdezzem helyette Räikkönent, mert ő fél tőle.

Te hogy emlékszel az első olyan interjúdra, amit világsztárral készítettél?

Én is féltem Schumachertől annak idején. 2002-ben már az RTL Klubnál voltam, ők küldtek ki Ausztráliába egy operatőrrel, hogy hozzunk ki valamit az ottani nagydíjból. Melbourne-be menet, a nem rövid repülőúton végig azt sulykoltam magamnak, hogy

egy Bernie Ecclestone- és egy Michael Schumacher-interjút mindenképpen meg kell csinálnom,

ami végül össze is jött. Schumacher csak később mesélte egy lazább pillanatban, hogy azt hitte, a német RTL munkatársa vagyok, ezért állt rá az interjúra – aztán nem győzött azon csodálkozni, hogy mennyire rosszul beszélek németül.

Kezdőként még félt Schumachertől Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha már szóba került az RTL, Palik Lászlóval tartod a kapcsolatot?

Sajnos nem, pedig néha jó lenne felhívni, megkérdezni ezt-azt. Amikor kiderült, hogy kommentátor lesz belőlem, akkor az első dolgom az volt, hogy leültem Dávid Sándorral, és beszélgettünk két órát. Mindig jó olyannal megbeszélni az efféle dolgokat, aki maga is benne volt, annak ellenére, hogy egyébként jobban szeretek a magam hibáiból tanulni.

Hiányzik valami a kereskedelmi tévés világból?

Nem. Nagyon sokat köszönhetek az MTV-nek és az MTVA-nak is, például itt lettem igazából kommentátor. 2012-ben a Forma-1 közvetítési jogaival együtt kerültem vissza a köztévéhez, de akkor még mindig utazó riporter voltam – tizenegy év azonban már sok volt ebből, a vezetőség pedig hajlandó volt rá, hogy kipróbáljon kommentátorként.

Emiatt nagyon hálás vagyok, hiszen

egy új kihívásra leltem a szakmámon belül,

most még hét-nyolc évig simán elleszek azzal, hogy megtaláljam a hangom kommentátorként. A korábbi, két-három perces interjúk készítése helyett most két-három órát kell megtöltenem tartalommal, ami azért nem ugyanaz.

Nem hiányzik neki a kereskedelmi tévék világa Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vállalnál itt is más jellegű műsort, ahogyan az RTL Klubon a Reggeli-t vitted egy időben?

Vezettem a Balatoni nyár-t és különböző tematikus napokat az MTVA-nál, de az ilyen kitérőkre mindig kirándulásként tekintek. Minden egyéb feladatból tanultam pár új dolgot, amit adott esetben sportkommentátorként is tudok hasznosítani, a „szakmai önazonosságomat” azonban legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy sporttévés vagyok – nem gondolom, hogy ettől el kéne kanyarodnom, hacsak a kényszer nem hozza úgy. Talán vagyok annyira hiteles, hogy ezen ne kelljen változtatnom.