Sztárhiány és állandó körforgás - a magyar talkshow-k sötét jelene

Itthon több próbálkozás volt az elmúlt években a talkshow műfajával, többek közt D. Tóth Kriszta, Liptai Claudia, Szulák Andrea és Hajós András is vezetett beszélgetéseket a tévében, Kasza Tibi szórakoztató műsora pedig négy évad után megy kisebb pihenőre. Mi az oka annak, hogy itthon nem tudnak hosszú távon fennmaradni ezek a szériák, és kell-e nekünk egyáltalán beszélgetős tévéműsor?

Míg Amerikában akár évtizedeken keresztül fut egy-egy talkshow a tévében, itthon alig élnek meg pár évadot a szériák. Mi az oka annak, hogy lekerülnek a képernyőről a magyar beszélgetőshow-k? Erre a kérdésre kerestük a választ Hajós Andrással és Jakupcsek Gabriellával, de Kovács Kristóf producer és Kasza Tibi műsorvezető véleményét is bemutatjuk.

Magyarországon nincsenek sztárok

Hajós András többször próbálkozott a műfajjal, 2003-ban került képernyőre a TV2-n a Magánszám, ami ötvözte a stand-up comedy és a talkshow elemeit. Bár szórakoztató volt, az elvárt nézettséget nem hozta - a kommentárok szerint "túl értelmiségi" volt a hangvétel. Volt még egy talkshow-ja, az már a Viasat 3-on Késő este Hajós Andrással címmel, ám ez sem ment sokáig.

Hajós András nincs jó véleménnyel a műfaj hazai képviselőiről Fotó: Hirling Bálint - Origo

„Magyarországon nincsenek sztárok, egy talkshow pedig csak úgy működik, ha a beszélgetőpartnerekre kíváncsiak az emberek.

Pici ország vagyunk, pici a piac, ezért a műsorokba jellemzően hamar B, C, F, majd ZS kategóriás hírességeket hívnak.

Nem azért nincsenek sztárjaink, mert itthon nincsenek tehetséges és érdekes emberek, sőt, szerintem van olyan magyar színész, aki legalább annyira jó, mint Al Pacino. Itthon könnyen elérhetők az ismert emberek, össze lehet velük futni az utcán, ugyanazok az arcok kerülnek elő mindenhol, nem tud exkluzív tartalmat adni a televízió” - mondta Hajós az Origónak.

Nem érdekes, amit mondanak a tévében

Úgy gondolja, mivel hódít az internet, egyre kevésbé érdekes, amit egy tévéműsorban mond az ember, amikor előtte már kitette a Facebook-oldalára. „Szelfizek, friss információkat osztok meg magamról, leírom, mit gondolok egy témáról, majd behívnak beszélgetni ezekről – mi lesz ebben az érdekes? A magyar hírességek közel engedik magukhoz a nézőket az oldalaikon, ami azzal jár, hogy később már nem lesznek kíváncsiak rájuk. Az internet legyőzi a régi tévés gondolkodást.”

„Rosszul látjuk a beszélgetések jelentőségét is a műfajban, hisz az interjúalanynak legalább annyira profinak kell lenni, mint a műsorvezetőnek.

Ha a vendégből harapófogóval kell kihúzni a mondatokat, az megöli az adást.

Az a legjobb, ha profin tudnak hülyéskedni a meghívottak, nem szerepet játszanak, magukat adják” - mondta.

Ciki a promóció

Hajós András szerint a másik gond az, hogy itthon ciki a promóció. „Amerikában behívnak beszélgetni színészeket, ha megjelenik egy új film, részleteket is mutatnak belőle. Itthon nem jellemző, hogy új lemezt, szinkronmunkát vagy szerepet mutatnak be, itt úgy érezzük, hogy ez erőltetett, kínos.”

Hajós szerint a botrányos témákra ugranak az emberek Fotó: Hirling Bálint - Origo

„Minél kevesebb kultúrát fogyaszt az ember, annál inkább jellemző rá, hogy a képernyő előtt tölti az idejét. A buta ember és a tévénéző ember mintha egy halmaz lenne, és olyan botrányos témák hozzák lázba őket, mint a megcsalás és az anyjuk halálát zokogva mesélők. Igazán bevállalós, akciódús dolgok aligha vannak.”

Manapság képtelenség lekötni tizenöt perces beszélgetésekkel a nézőket, a mai generációk ingerküszöbe teljesen más. „Nem érdekel senkit, hogy a díszletben ülnek emberek, és mesélgetnek; képek, videók, feladatok, mozgás kell. Úgy gondolom, a műfajban Fábry volt tehetséges, mások meg nem, és én sem csináltam azért rosszul."

Jakupcsek Gabriella egész másként látja

Jakupcsek Gabriella többek közt vezette a Jakupcsek Show-t, majd 2012-ben elindult délutáni beszélgetős műsora, a Ridikül. A szérinak masszív a nézőtábora, túl van a 400. adáson - bár könnyebb dolga van a közszolgálaton, mint lenne főműsoridőben egy kertévén. A műsorvezető úgy gondolja, a talkshow egy emberi beszélgetés, a témák pedig egyszerűen nem tudnak elfogyni; a fennmaradáshoz újra és újra meg kell újulni.

„Évezredek óta ugyanazokról beszélgetnek az emberek, családról, egészségről, betegségről, élményekről, szerelemről, konfliktusokról.

A kimerülés kifogás. Az ember nem lesz más, nem is kell másnak lennie: a témát kell újszerűen, újra meg újra feldolgozni.”

Úgy véli, nem fogyhatnak el a témák és a vendégek Forrás: Zih Zsolt

Tudni kell megújulni

„Ha a néző látott már két éve valami hasonlót a tévében, nem fog elkapcsolni onnan, hisz minden bizonnyal akkor mások máshogy beszéltek róla. A talkshow-nak tudnia kell megújulni: ugyanarról a dologról mások a vélemények, és ugyanaz a személy több alkalommal is el tud jönni."

Egy Rubik-kockához hasonlítanám a formátumot, amiben lehet tekerni a személyeket és a témákat, számtalan kombináció létrejöhet.

Úgy vélem, egyedül a civilekkel készített beszélgetős műsorok tudnak kifulladni, mert bár az átlagember kíváncsi hozzá hasonlók életére, nem tudja őket csak ez hosszú távon lekötni” - magyarázta.

Örök műfaj, a tévéműsorok királya

Jakupcsek szerint akkor lesz jó az adás, ha a műsorvezető beleadja a személyiségét, a beszélgetőpartnerei profik, jó társak ebben a szituációban – ezt egyébként előinterjúk segítségével előre kiszűrik. A talkshow örök műfaj a televíziózás történetében, sőt, a kvíz mellett a tévéműsorok királya - véli.

„Amerikában negyven évig is képes fennmaradni egy beszélgetős műsor, ami azért nagyszerű, mert akkor él igazán, ha a nézők számítanak rá, ismerik és megszokták.

A Ridikül túl van a 400. adáson, üzemszerűen beállt, megvan a nézőtábora. Nem fontos folyton frissíteni az arcokat, elő kell vinni a kreativitást, és úgy megújulni.”

A Ridikül jubileumot ünnepel Forrás: MTVA

Úgy véli, az tud jó műsorvezető lenni egy ilyen show-ban, aki korábban már több száz interjút készített, rutinosan ül a székben, mégis olyan, mintha egy kávé mellett csevegne. „Az életbölcsesség, a tapasztalat, a humor és a személyiség a meghatározó. Kíváncsinak kell lenni, és nagyon őszintének.

Ha átfestik a falakat, még nem lesz új a műsor: ötletek kellenek, azok nélkül nem működik.”

Az esti műsoroknak nem voltak itthon hagyományai

Kovács Kristóf producer az Origónak adott hosszabb interjújában mesélt arról, hogy 1997-ben hogyan akarta létrehozni az első hazai igazi late-night show-t. „A műfajnak itthon nemhogy hagyományai nem voltak, Friderikusz stílusmásolatain kívül még műsor sem volt, ami erre emlékeztetett. Semmiképp sem színészt vagy befutott tévést kerestem. Ez a leggyakoribb hiba, amit televíziók elkövetnek.

Tévés vagy rádiós riporterek, színészek, popsztárok biztos bukásra vannak ítélve ebben a műfajban.”

Kovács Kristóf producer szerint nem meglepő, hogy sokan megbuktak a műfajjal Fotó: Bielik István - Origo

„Saját stand-upot kell írni évekig vagy évtizedekig, és azt hitelesen előadni, élő közönség előtt. Akinek ez nincs meg, nem alkalmas. Bochkorék is megbuktak a late-nighttal, Liptainak sem ment úgy a talkshow, Koltai Robinak sem, de eleinte nekem sem működött Szulákkal, és Balázsék is rendesen megküzdöttek vele. Fábry az egyetlen világos választás volt már akkor is” - mesélte.

Kasza műsorát egy időre el kell engedni

Hajdú Péter műsora stabilnak tűnik, de Kasza Tibi műsorát a negyedik évad után leveszi a képernyőről a TV2, amit a formátum kimerülésével indokolnak – a visszatérés nem kizárt.

A Kasza Show visszatérése nem kizárt Forrás: redlemon

Nem véletlen, hogy manapság csak kevesen próbálkoznak itthon a műfajjal.

Tizennégy epizód készült el egy-egy évadra, plusz a Kasza! best of adások, ami szerintem nagyon szép szám. Magyarországon nincs annyi sztár, amennyit el lehetne hívni, idővel újra felbukkantak a műsorban ugyanazok az arcok. Caramel például négyszer volt nálam, és másokat is több alkalommal hívtam. Egyszerűen nem történik annyi minden a magyar sztárvilágban, hogy hosszú évekig lehessen vinni egy ilyen tévéshow-t, épp ezért nem amerikai műsorokkal kell összevetni” – fejtette ki az okokat az Origónak.