Nem jó, ha egy színész azt hiszi, hogy vadállat

Vágólapra másolva!

Megnéztük a gödöllői Horkai Animal Training Centert, ahol most a Discovery Channel forgat, de korábban adott már számos farkast, medvét és egyéb vadállatot tévésorozathoz, amerikai filmekhez, dokukhoz. Kiderült, hogy vannak barátságos barnamedvék és farkasok, a csapat pedig a természetes motivációval dolgoztatja őket.

Kalmár Csaba

Vágólapra másolva!

média medve állat tévé farkas Discovery Channel dokumentumfilm

Egy barátom egy nemzetközi produkciónak tolmácsolt, napi 20 ezer körül keresett, de amikor megtudta, hogy az idomított ló, már-már paripa 100 ezret, a szimplább parancsoknak engedelmeskedő szamár pedig 50 ezret visz haza, kissé apátiába hullott. Nem mindenhol vannak persze ilyen gázsik, és nem is ez a lényeg, viszont érdekes lehet, hol és hogy élnek azok, akik vadállatok szelídítésével foglalkoznak.

A gödöllői Horkai Animal Training Centerbe vitt jó sorunk ezen a május végi délelőttön, amely az istennek sem akart átmenni nyárba.

A telep nem látogatható, nincs belépődíj,

viszont itt nevel vagy száz állatot Horkai Zoltán négy társával. Évek óta foglalkozik vadállatok nevelésével, képzésével nemzetközi tévés és filmes produkciók számára.

Kerítés mögül nézik a látogatót Forrás: Origo

1995 óta készít fel állatokat különböző reklámkampányok (Coca Cola, Sony, Mercedes-Benz, Henkel, Jägermeister), valamint tévé- és mozifilmek, sorozatok (Herkules, Eragon, Hellboy, Kémjátszma) számára. Elsősorban Európában is fellelhető vadállatokkal dolgozik, mint a farkas, medve, szarvas, vaddisznó, de több esetben lovakkal, kutyákkal, macskákkal, és nem egyszer egzotikus állatokkal és madarakkal is szerepelt már.

Egy kisebb park van a futtatók mellett Forrás: Origo

Rövid ismertető, pár sztori után megkérdi, kinek van kedve jelezni a vadaknak: mivel az újságírók, fotósok csak tétován pislognak, ő vonyít hangosan, hosszan, amire láthatóan megélénkül a hét falka, a több tucatnyi farkas. Izgatott szaladgálás kezdődik, felvonyít jó részük, itt-ott még össze is kap két állat. Érti a farkasok nyelvét, mint kiderült, de eztán már megyünk is medvét simogatni – már aki meri.

Az állat meglehetősen szelídnek tűnik, de azért jobb két-három méter távolságot tartani tőle, mégiscsak több mázsa, és

a nálunk lévő összes fegyver egy toll és egy fényképezőgép.

Horkai barátként üdvözli, igény szerint leül és feláll, ilyenkor látható, hogy mekkora, jobb nem leállni birkózni vele. A szelídítő az Origónak elmondja, hogy négy van neki, három barnamedve, az egyikben pedig valószínűleg kamcsatkai grizzly-vérvonal is van.

A medvét nem izgatta a 10-15 látogató Forrás: Origo

Később farkasok közt sétál a kis csapat, azon az elkerített részen csak hímek vannak épp. A vezér nem annyira barátkozó, de a többi félszegen odamegy a jöttmentekhez, főleg azokhoz, akik leguggolnak hozzájuk, és a lehető legszelídebb arccal próbálnak barátságot kötni. Pulóver ujját fel, így nagyobb felülete tud szagolni az állat. Nyilván kaptak kiadós reggelit, mert a nagyjából tízfős csapat hiánytalan végtagokkal távozik negyedóra múlva.

Farkasaik hét falkában vannak elosztva Forrás: Origo

Horkai elmondja, hogy természetes motivációra épülő képzési és állatkoordinációs rendszernek köszönhető. Forgatásaik többségén vadállataik szerepelnek, akik a domesztikált állatokkal ellentétben alapvetően nem emberfüggők, és elsődlegesen az ösztöneik vezérlik őket. A feladatokat minden esetben úgy kell végrehajtanunk, hogy az állat semmilyen körülmények között ne sérüljön – sem fizikailag, sem lelkileg.

Némely egyed nem bírja a másikat, ezeket el kell különíteni Forrás: Origo

Az ember és állat közötti bizalomnak, harmóniának is fenn kell maradnia,

ez pedig a köztük meglévő tiszteletre épül, melyet az állat születésétől kezdve építeni, fejleszteni kell. A bizalom azt jelenti, hogy az állat rábízza magát a gondozójára. Pozitív élmények sokasága szükségeltetik, hogy az állat egyáltalán rávehető legyen a feladat elvégzésére" – mondja.

Az Origónak elmeséli, hogy természetfilmek, nagyjátékfilmek, reklámfilmek is vannak múltjában.

Nagyon sok hazai és külföldi sztárral dolgoztunk együtt.

Szabó Istvánnal remek volt forgatni, kiváló rendező, és jól tudtunk kompromisszumot kötni. Sokszor ugyanis a castingon ott vannak a produkciótól is, és nem mindig értünk egyet. Van, amikor én olyat választanék, amelyikkel könnyű végrehajtani egy feladatot, de a stábnak más karakterű, más fizimiskájú állat kell."

A háttérben fotósok, újságírók Forrás: Origo

A The Way Backre (Visszaút) szintén szívesen emlékezik, Peter Weir is együttműködő volt. „A sztoriban Gulágról megszöknek hadifoglyok, Szibérián át jönnek vissza, sok farkast kellett vinnem a forgatásra. A jelenet szerint a borzasztó éhes embereknek, túlélőknek sikerül elejteni egy őzet, nyersen ennék, de a farkasok elzavarják őket. A cél az volt, hogy bemutassa, mennyire kivetkőznek emberi mivoltukból, a rendező pedig kihívott engem egy technikai megbeszélésre. Elmondta, hogy nem valós dolgot nem forgatna, erre jeleztem, hogy

embercsapatot nem támad meg soha farkas,

ez valószínűtlen. A javaslatom az volt, hogy a farkasok ejtsenek el őzet, ami reális, és rájuk támadjanak az éhező emberek, nyers húsért. Azonnal elfogadta, készült gyorsan a storyboard, átíratta a forgatókönyvet."

Ebben a házban lakik a tréner feleségével és két gyerekével Forrás: Origo

Neki a produkció sikere a fontos: ha az jól megy, az neki is siker. „Minden forgatás nagyon meg van szervezve, de persze előfordul, hogy az állatnak nincs kedve elvégezni a feladatot. Használjuk őket, az állatokkal élünk, mindig racionálisan kell döntenünk.

Akkor van baj, ha a színész, a stábtag úgy érzi, hogy ő maga is vadállat,

és nem lehet semmi baja, hiszen a medve látszólag szereti őt. Ilyen nincs. Volt, hogy le kellett állítani a stábot, mert elfelejtették, hogy ezek vadak, nem kutyák. Nagyon kell koncentrálni, minden pillanatban. A nap végén sokkal jobban elfáradok, mintha lefutottam volna harminc kilométert."

Farkasokra speciálizálódtak, ekkora falkákkal mások nem rendelkeznek, így ha ilyen állat kell egy sorozatnak, filmnek, őket hívják. Több olyan állatuk is van, amely nagyon hasonlít egy társára, ami előny, mert heteken át nem lehet csúcsformában tartani egy farkast, így helyettesíthető egy-egy felvételen egy másikkal. „Ahogy a sportolóknak is, a forgatásokra vitt farkasoknak is kell szünet, hogy tudjanak regenerálódni" – teszi hozzá.

Anno, amikor átvette a telepet, még voltak kitörési kísérletek, de ez a kilencvenes években volt, amikor Horkai szerint balkáni állapotok voltak. De hogy mindegyik vadállat egyformán kedves-e a telep vezetőjének? „Mindenkinek van: aki azt mondja, hogy nincs, az hazudik. Van olyan farkas, akihez jobban kötődsz, van olyan, amely beteg volt, épp gyógyul, így fontosabb. De félek megnevezni, nehogy meghallják!" – mondja viccelődve zárásként.

Kifelé még megnézzük a vaddisznókat, lovakat, de a farkasokat alighanem már csak tévéképernyőn látjuk, mivel az állatgondozó dolgai a Discovery Channel figyelmét is felkeltették: a híres magyar mindennapjairól a csatorna hatrészes minisorozatot forgatott, amely Zoltán, a Farkasember címmel június 16-tól látható.

Hogyan motiválják az állatot?

Egy alkalommal rohanó és ugró farkast akart felvenni a rendező, a végét alulról. A tréner ötletére az operatőr egy asztal alá bújt, fölé pedig húst helyeztek. Az állat ugyan éhes volt, de nem futott elég gyorsan, úgyhogy egy tüzelő szukát is tettek mellé. Másodjára már gyorsabban közeledett, de ez sem volt elég, így egy alárendelt hím is került a szuka mellé. Amint a falkavezér meglátta, hogy „helyzet van", úgy száguldott rendet tenni, hogy harmadjára már rendben volt a felvétel.

Pingvineket motiválni? Egy történet szerint a rendező azt akarta, hogy a ládából kilépő állatok egy sorban, egyenesen a kamera felé totyogjanak. Nagy tükröt helyeztek tehát oda, a pingvinek pedig meglátták magukat, de azt hitték, ott a fajtársak, haverok vannak, így fegyelmezetten mind odaballagott, a felvétel pedig jól sikerült.