A rejtett reklám örök gyanúja - Internet Hungary, 2. nap

Két napon át, öt teremben folyamatosan, szünet nélkül mennek majd az előadások, beszélgetések az idei Internet Hungary konferencián Siófokon, szeptember 29-én és 30-án. A nap során többször jelentkezünk a médiaeseményről.

Két napon át öt előadóteremben folyamatosan, szünet nélkül folynak az előadások. A Cisco és a svájci International Institute of Management Development (IMD) által készített tanulmány szerint öt éven belül a cégek negyven százaléka szorulhat ki a piacról, vagy veszíthet jelentősen a pozíciójából a digitalizáció következtében. Szemfüleseknek és kreatív gondolkodóknak ez egy lehetőség a piaci terjeszkedésre vagy a piacra lépésre. Ezért lett az idei konferencia mottója: A változás gyönyöre. A nap során többször jelentkezünk a konferenciáról, az első nap eseményeiről itt olvashat.

10.25. Az internetes trollokról van szó a nagyteremben, mint megtudjuk, a troll narcisztikus, mert csak maga érdekli, ugyanakkor skizoid is, mert egy cikk vagy poszt alatt durván hörög, a saját oldalán pedig képes megosztani kiscicás képeket. Szlahotha Gödri Orsolya előadását hallottuk.

10.40. Zalaba Krisztián szerint a Facebookon a kép a legfontosabb, megéri sokat bíbelődni vele. Céges oldalakon viszont mindig probléma, mit és hogyan osszanak meg. Az igényes poszt pedig jó embereket vonz – véli.

Forrás: Origo

10.47. Az interneten töltött idő 30 százalékában a Facebookon vagyunk, mondja Forgács Mariann (Be Social). Sok hírsite forgalmának 50 százaléka is a közösségi oldalról jön. Pár éve általános vélekedés volt, hogy a Facebook nélkül is sikeres lehet a netes brand, ez mára megváltozott. A tartalmat leginkább mobilon fogyasztjuk, előnye a gyorsaság, de nem csak a normális hírek jutnak el hozzánk, hanem a hülyeség is – véli az előadó.

11.15. Főszerkesztők a címlapról és a Facebook szerepéről. Lebhardt Oliver szerint a nagy, komoly újságíró munkát igénylő, multimédiás tartalmaik a népszerűek a vs.hu-n. Dévényi István (válasz.hu) elmondta, hogy belefáradtak abba, hogy a hírkeresőről és a hírstartról szerezzenek maguknak olvasónak, akik aztán csak másodperceket vannak a portálon. Néha egy-egy fontosabbnak vélt cikket megtolnak pár tízezer forinttal, és volt olyan publicisztika náluk, amelyre 250 ezren kattintottak. Ennyien nem lettek volna, ha nincs a Facebook.

Forrás: Origo

11.25. Pálmai L. Ákos (Origo) szerint napi 100 ezer olvasó fölött már a Facebook és a címlap egyaránt fontos: előbbi egy jó kilövőállomás.

11.30. Szabó Zoltán (Index) elmondta, hogy volt olyan napjuk, hogy többen jöttek portáljukra a Facebookról, mint a címlapról – úgy látja, hogy a közösségi site nagyon szeretik a hírportálokat, mert tartalmat állítanak elő.

11.35. Kamasz Melinda (Figyelő) beszélget Risztov Évával, aki igen aktív a Facebookon. 2011-ben hozta létre rajongói oldalát, az olimpia előtt 800-an voltak rajta, a verseny után már 18 ezren voltak. „Kicsit népszerűbb lett az oldal, onnantól vettem komolyabban” – mesélte. Most a követői 22 ezren vannak, és soha nem fizetett reklámért. Tudja, hogy vannak módszerek növelni látogatottságát, tesz is majd érte.

11.40. Risztov Éva szerint egy cikkből keveset tudnak meg róla, de a közösségi site ebben segít,

jobban megismerhetik az emberek, akik kíváncsiak rá.

„Alapvetően az úszásból élek.Ha ma kiszállok a medencéből, holnapra elfelejtenek az emberek. A társadalom értékes része akarok lenni: hatéves korom óta úszom, de az uszodában nem tanítottak meg arra, hogy mit csináljak, ha vége az aktív sportkarrieremnek” – mesélte az olimpikon.

Forrás: Origo

11.45. A sportolókat nem bántja a sajtó, őket az eredmény védi. Vannak extrém esetek, mint a dopping, ami persze negatív, amúgy „azok doppingolnak, akik megbuknak” – idézi az elterjedt vélekedést. Risztov elmeséli, hogy ma többen felismerik az utcán, mint az olimpia után, és ennek oka az, hogy tudatosan építi személyes brandjét. 16-22 kilométert úszik egy nap. „Kicsit sok, én is így gondolom” – meséli. Napi egy-két posztja van csak, és mindig aktuális próbál maradni.

11.52. Pécsi Sándor (Soreo) tartalommarketingről tart előadást, a teremben levők nagy része ismeri ugyan, de nem igazán használja a Linkedln oldalt. "A magyarok nem lógnak rajta annyit, mint a Facebookon, kevés fanatikus van" - hangzott el.

12.00. Sas István reklámguru szerint örvendetes, mikor belebújik a tartalomba a hirdető, ilyenkor ugyanis kevésbé zavarja a fogyasztókat a reklám. A jelenség egyúttal aggasztó is, hisz ha minden hirdető rászokik erre, akkor gyanakvóvá válik a közönség egy idő után ès mindig azt keresi, hogy ki vagy mi áll a háttérben, ki fizetett az adott tartalomért.

12.05. "Percenként másfél millió tartalom kerül fel a netre" - mondta el Sas István egy beszélgetésben. A hivatalos tartalomszolgáltatás termékei mellett a blogok, fényképek, hozzászólások is beletartoznak ebbe a számba.

12.20. Sas István továbbra is a bújtatott reklámokról mesél, szerinte a "rejtett reklám örök gyanúja leng körbe mindent." Mondott egy jó példát: a tévében a Margit hídról jelentkeztek be élő adásban, mikor az aszfaltozó munkások mögött megállt egy hatos villamos, rajta nagy Media Markt reklámmal.

A közmédia pénzén ott volt a logó hosszan a képernyőkön.

Ez véletlen vagy szándékos, jól szervezett akcióról volt szó? - tette fel a kérdést.

12.30. Molnár Sándor a TV2 Csoporttól egy videón mutatta be hogyan lehet szavazni a Sztárban sztár résztvevőire. Tilla Attila magyarázza el az egy hete indított műsor elején mindig, hogy néz ki ez az új applikáció: ha valaki tetszik nekünk, a zöld lájk gombra, ha valaki nem jön be, a piros diszlájk gombra nyomhatunk a szereplő képén. A regisztrációt egyszerűen megoldhatjuk például Facebook, Google és Twitter fiókkal is. Ezzel elmozdultak a korábbi SMS alapú szavazástól a modern megoldások felé. A felhasználói viselkedést pedig könnyedén tudjak elemezni kor, nem és tartózkodási hely alapján is. Ezeket az adatokat pedig további műsoroknál illetve sales, marketing területen is tudják hasznosítani.

12.40. Zsanett és a szökőkút története példaként került elő a rejtett reklám témakörben. A beszélgetést Baló György vezeti, aki bevallotta, hogy fogalma sincs miről van szó. A vírusként terjedő videóban többször elhangzik a Vodafone neve, a cég nehezen tudta kimagyarázni, hogy nem megrendelésre készült. Ma már tényleg minden gyanús, minden mögött reklámot sejtünk.

Forrás: Origo

13.30. Az utolsó, általunk látott panlebeszélgetésen a mobilos tartalmakról beszélgettek a résztvevők, többek közt az Origo lapigazgatója, Tókos Lóránt. Egyetértettek a felek abban, hogy egységesíteni kellene a mobilos hirdetéseket, a piac szeretne egységes méreteket. Elhangzott, hogy annak ellenére, hogy a fiatalok szinte csak mobilon neteznek, sok hirdető mégis desktopon akar megjelenni. Fontos, hogy szponzorált tartalom esetén ne legyen egyértelmű a reklám, ne legyen feltűnő - emelték ki. Tókos szerint a jövőben a gyártott tartalom jobban össze fog fonódni a kereskedelmi szempontokkal. Volt szó még a mobilhirdetés árképzéséről, mobilon ugyanis drágábban lehet reklámozni, pedig a hirdetők szerint nem kellene lennie különbségnek.

Ennyi volt részünkről. A keddi napról itt olvashat hosszabban, a végén pedig hallgassuk megy az Abba együttes Money, Money, Money című dalát!