Bernáth József: A konyhában nagyon komoly és szigorú vagyok

Augusztus 24-től tizennyolc sztárpár mérkőzik meg egymással a Love Bistro-ban, a TV2 formabontó, új műsorának pedig Bernáth József lesz az egyik házigazdája. A séf több év kihagyás után tér vissza a képernyőre, de nem csak műsorvezetőként, hanem a formátum szakmai vezetőjeként is részt vett a munkában. Mint az Origónak elmondta, legalább annyi könnyed, szórakoztató, mint drámai pillanatra számíthatnak a nézők a bisztróban, és az eddig megismert komoly, szigorú karaktere mellett egy egész más oldalát is megmutatja. Hogy mivel teltek az elmúlt évek, hiányzott-e a tévés munka, és tervez-e újabb szakácskönyvet, szintén kiderül az interjúból.

Minek köszönhető, hogy ennyi idő után visszatér a képernyőre?

Egyértelmű a válaszom, Rubin Kristófnak. Számomra az ő neve a garancia arra, hogy valami nagyon jó dolog van készülőben. Eredetileg úgy volt, hogy én csak a szakmai vezetője leszek a Love Bistrónak, mivel ez egy vadonatúj formátum, soha nem volt ilyen a képernyőn korábban, ki kellett dolgozni a főzésekhez a feladatokat, recepteket.

Mikor megismertem a teljes műsorkoncepciót, azt mondtam Kristófnak, hogy ez zseniális.

Mindketten azt gondoltuk, hogy egy új gasztro-formátumnak jó hangulatúnak, életvidámnak és szerethetőnek kell lennie, a Love Bistro koncepciójában ezek az elemek mind megvoltak. A Love Bistro egy páros gasztroreality, amelynek fókuszában sztárpárok, és a kapcsolatuk áll.

Hogy került képbe műsorvezetőként?

Rubin Kristóf rögtön az elején jelezte, hogy nem csak szakértőként, hanem férfi műsorvezetőként is számít rám. A női műsorvezető castingokra is elmentem, és akkor jöttem rá, hogy biztosan szeretném vezetni ezt a műsort.

Azt éreztem, hogy nagyon jól érzem magam újra ebben a szerepben, újra törődhetek a versenyzőkkel, tudok velük foglalkozni, tudok nekik tanácsokat adni. Imádtam!

Korábban nagyon szigorúnak tűnt ebben a szerepben. Most is hasonlóra számíthatnak a nézők, vagy ez akkor egy kérés, feladat volt?

A konyhában tényleg ilyen vagyok, nem kérésre játszottam ezt a szerepet. Nagyon komoly vagyok és szigorú, de a Love Bistróban egész más a versenyhelyzet. Kicsit olyan, mintha otthon, az amerikai konyhás nappaliban főznénk együtt, és ez látszik is.

Amikor a munka, illetve a munkakiosztás zajlik, akkor szigorúság van, fegyelem és rend,

de a beszélgetős, elemzős része olyan, mint mikor a barátok leülnek egy jó nagy asztalhoz együtt, majd megkóstolnak és kiértékelnek mindent. Ettől más ez a műsor, és ettől olyan szerethető.

Mennyivel másabb ismert emberekkel, sztárokkal forgatni, mint civilekkel?

Fontos volt ennél a műsornál, hogy hiába van ott 13-14 kamera körülöttünk, melyek folyamatosan veszik minden mozdulatunkat, mivel jó a hangulat, otthonos a környezet, mindenki azt hozta, amilyen ő valójában, nem voltak sztárallűrök.

Mennyire hiányzott a képernyő, a tévés munka?

A képernyő annyira nem, inkább az érzés, hogy tudunk adni az embereknek valamit. Sok gasztroműsor van a tévében, mindenki kiválaszthatja a saját kedvencét, de amitől ez új kedvenc lehet mindenkinek, hogy itt nem feszülsz, nem sajnálattal nézed, hogy szegény mit csinál a konyhában, hanem élvezed, mert nálad is megtörténhet ilyen, te is elszúrhatsz néhány dolgot. Mi tippeket is adunk a versenyzőknek, hogy bizonyos helyzeteket hogyan oldjanak meg, de sosem oldjuk meg helyettük a feladatokat. Párban vannak, beszéljék meg, oldják meg.

Voltak nagy drámák, összeveszések?

A konyhában mindig vannak drámák! Ott mindig lehet drámázni, és mivel a Love Bistro tényleg olyan, mint az élet, hozta is ezeket rendesen.

Fontos, hogy ha valami probléma lép fel, akár a valós életben, akár a konyhában, meg kell oldani.

Fel kell dolgozni, beszélni kell róla, ki kell mondani, aztán el kell felejteni. Tudni kell a helyzeteket megélni, aztán tudatosan kezelni.

Mivel teltek az elmúlt évek, mióta nem szerepelt a tévében?

Nem állt meg az élet, sőt. Az elmúlt két évben betegtáplálással foglalkozom, ami sokaknak meglepő lehet. Felkeresett egy cég, akik szerettek volna nyelészavaros betegeknek olyan ételt adni, ami élményt nyújt. Olyan betegeknek készítünk pürés ételeket, akiknek baleset vagy például sugárkezelés miatt sérült a nyelésközpontjuk. Ha elvonatkoztatunk attól, hogy pürét ehetnek csak, ugyanazokat az ízeket kapják, mint egy normál ételnél, legyen az sült oldalas krumplipürével, fish and chips tartármártással. Az elmúlt időszakom ezzel telt, itthon és külföldön is dolgozom egyszerre ezen.

Új szakácskönyvet is tervez esetleg?

Fontosnak tartom, hogy csak akkor jelenjen meg egy új könyv, ha van mit mondani. Úgy érzem, idén van rá esély, hogy lesz.