Az üstököshajsza újabb vadászai

Az üstökösök kutatására induló amerikai és európai űrszondák fontos ismeretekkel bővíthetik a Naprendszer keletkezéséről alkotott elméleteket.

Az 1957-ben kezdődött Űrkorszak eredményeként napjainkra a Plútó kivételével az összes bolygót vizsgálta közelről ember alkotta űreszköz. Emellett számos holdat és kisbolygót kerestek fel űrszondáink, s úgy tűnik, hogy egyre izgalmasabb az üstökösök kutatása is. Ezek a Nap felé száguldó s pályájukon az óriásbolygók gravitációs ereje által megzavart égitestek ugyanis a bolygókeletkezés maradékanyagainak tekinthetők, amelyek a Naprendszer különböző régióiban halmozódtak fel (Kuiper-övezet, Oort-felhő), s szinte semmit nem változtak a bolygók születése óta. Másként fogalmazva összetételük igen közel áll a szoláris ősköd anyagához, ezért tanulmányozásuk által kulcsfontosságú rések pótolhatók ki a Naprendszer keletkezésének elmélete és az exobolygók kutatása között.

Az üstökösök leginkább piszkos bolygóközi hógolyókhoz hasonlíthatók, amelyek valamilyen zavaró hatás következtében indulnak el csillagunk felé. Jeget is tartalmazó magjuk a Nap közelébe érve párologni kezd, s egy gázokból álló kóma alakul ki körülöttük. Emellett csóvájuk is van, amely a kiáramló gázokból jön létre a Nap sugárnyomásának hatására. Pályájuk lehet hiperbola, parabola és ellipszis alakú egyaránt.

Utóbbiak rendszeresen visszatérnek bolygónk környezetébe - közéjük tartozik a legjobban ismert Halley-üstökös. Amikor 1986-ban földközelbe ért, az európai Giotto-űrszonda és a jelentős magyar közreműködéssel készült szovjet Vega-űrszonda egyaránt felkereste. 2001-ben pedig a Deep Space 1 küldetés járt vitathatatlan sikerrel, amely űrszonda 2000 km-es közelségből vizsgálta a Borelly-üstökös magját.

Az egyre kifinomultabb üstökös-vadászat következő lépése július 1-én várható. A NASA ugyanis ekkor indítja útjára Contour nevű űrszondáját, a Discovery-program részeként (az elnevezés a Comet Nucleus Tour szavak összevonásából származik). A tervek szerint 2003 november 12-én megközelíti az Encke-üstököst, 2006. június 19-én pedig a Schwassmann-Wachmann 3 üstököst, 100 km-re repülve el magjuktól. A felvételek felbontása 4 m/pixel lesz, de fontos eredményeket várnak a felszín és a kóma kémiai összetételét elemző műszerektől is. Emellett a küldetés szakembereik bíznak abban, hogy az alig 50 millió km-re lévő közeli célpontok után a Contour - elérve a Naprendszer külső régióját - egy addigra már felfedezett új jeges égitestet is felkereshet majd.

Természetesen a Contour nem az egyedüli űreszköz, amely az üstökösök kutatására készül. A NASA már 1999-ben útnak indította Stardust nevű űrszondáját, amely folyamatosan elemzi a bolygóközi tér poranyagát, majd 2004-ben érkezik meg a Wild-2 üstökös közelébe. Valamint 2004 elején hagyja el bolygónkat a NASA egy másik szondája, a Deep Impact, amely becsapódva a Tempel 1 üstökös felszínébe az üstökösmagok belsejéről és a kráterkeletkezésről egyaránt fontos ismereteket szerezhet.

Közben azonban az Európai Űrügynökség (ESA) sem tétlenkedik. Rosetta elnevezésű űrszondájuk 2003. januárjában indul el a Wirtanen-üstökös felé, amelyet 2011-ben ér el és közel két éven át vizsgál majd. Az igen összetett Rosetta-űrszonda egy kisebb önálló egységet is szállít, amely elsőként próbálhat meg leszállni egy üstökös felszínén.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy az üstökösökkel foglalkozó nemzetközi tudósközösség egybehangzóan állítja: a következő évtized az üstökös-kutatás aranykora lesz.

Ajánlat:

A Contour-űrszonda hivatalos oldala

További üstököslátogatók: Deep Impact, Rosetta és Stardust

Az üstökösök általános bemutatása magyarul

A NASA Discovery-programja

Korábban az [origo]-ban:

A Naprendszer új családtagja - soha nem látott képek egy üstökös magjáról
2001.09.25. Az amerikai Deep Space 1 űrszonda az eddigi legrészletesebb felvételeket készítette el egy üstökös magjáról.

Stardust - a küldetés
2000.06.10. Az űrkutatásban történetében eddig egyedülálló küldetés vette kezdetét 1999. február 7-én: a Kennedy Űrközpontból sikeresen fellőtték a Stardust ("Csillagpor") nevű interplanetáris űrszondát. A küldetés fő célja a Wild-2 periodikus üstökössel való találkozás 2004-ben.