Lehet-e élet a Marson?

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt talán az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A hétfőn megkezdődött európai Mars-küldetés közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet-e élet a Marson?

1976-77-ben a Viking űrszondák leszálló egységei olyan kísérleteket végeztek a Marson, amelyek célja az élet jelenlétének kimutatása volt. Napjainkban felmerült az igény a Viking-kísérletek újraértékelésére.

A három kísérlet közül kettő nem tudta megerősíteni a marsi élet jelenlétét, ráadásul a szervesanyag-keresés (negyedik kísérlet) is negatív eredményt hozott annak ellenére, hogy legalább a becsapódó meteoritok által szállított szerves anyagokat feltételezhetünk a Marson. A marsi regolit anyaga erősen oxidáltnak bizonyult, bár magát az oxidálószert nem azonosították. Újabb eredmények szerint (2000. szeptember) az erős UV-sugárzás hatására ún. szuperoxidok alakulnak ki, amelyek erős oxidálószerek, s elbontják az esetleges szerves molekulákat.

Ugyanakkor felmerült az igény a Viking-kísérletek újraértékelésére. Ennek fő oka, hogy azóta jóval többet tudunk magáról az életről. Emellett az akkori műszerek érzékenysége úgy volt kalibrálva, hogy feltételezték: a felszíni rétegben hemzsegnek a szerves anyagok. Lehetséges tehát, hogy precízebb mérési eljárással más eredményre jutnánk. A kérdés megoldásához a 2004-ben működő leszálló egységek vihetnek közelebb bennünket.