Káros szereket találtak több kozmetikai termékben

Vágólapra másolva!
Szemlélet- és jogszabályváltást sürgetnek hazai környezetvédő szervezetek a magyar és az uniós vegyi anyagok engedélyezése terén, a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-a ugyanis hivatalos vélemény szerint sosem volt bevizsgálva. Ilyenek pedig közvetlen környezetünkben mindenütt vannak - ott is, ahol most ül, egy pohár vízben, az asztal lapjában, a ruhájában maradt mosóporban, a billentyűzetében, számítógépében és a monitorban. Eközben a Greenpeace átfogó kampányt indított hazánkban egyes egészségre káros anyagokat tartalmazó termékek ellen.
Vágólapra másolva!

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace közös nyilatkozatban fejtette ki álláspontját az Európai Unió vegyianyag-politikájával kapcsolatos új jogszabály-tervezetéről és annak magyar vonatkozásairól. A korábbi jogszabály-tervezet ugyanis a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes szemléletváltást jelentett volna. A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése) célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új tervezet alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd a vegyi anyagok biztonságosságának a garantálása. "Az Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-a sosem volt kivizsgálva abból a szempontból, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporítószervekben vagy a születendő magzatban. Ennek meg kell változnia: meg kell ismernünk az anyagok emberre és környezetre gyakorolt hatását!" - jelentette ki Martin Hojsik, a Greenpeace International vegyianyag-szakértője.

Szervezetünk nap mint nap több tízezer vegyülettel érintkezik. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport szakértője ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Százezer, ember által alkotott ismeretlen hatású vegyi anyag vesz körül minket. Nem engedhető meg, hogy a vegyipar rövid távú gazdasági érdeke előrébb való legyen, mint milliók egészsége és a környezet."

A régi anyagokat Magyarországon nem ellenőrzik

A jelenlegi magyar szabályozás közvetett módon a már piacon lévő anyagok további használatát ösztönzi, még akkor is, ha azok valamilyen szempontból veszélyesek. Ennek oka, hogy míg a piacra kerülő új anyagok bevizsgálása kötelező, a meglévő vegyi anyagokat senki nem vizsgálja. A jelenlegi szabályozás tehát az innováció és az egészséges alternatívák ellen hat.

A mostani magyar és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt vegyi anyagokat, amelyek "meglévő anyagnak" számítanak, és az 1981 után bevezetett "új anyagokat". Míg az új anyagokat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából, ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra. A jelenlegi szabályozás tehát kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának. Ennek eredményeképpen nem meglepő, hogy az 1981 óta bevezetett anyagok száma nem több, mint háromezer.

A legtöbb országban megfigyelhető, hogy a vegyipar erőteljes nyomást fejt ki a kormányzatra annak érdekében, hogy az eredeti REACH-tervezet "felpuhuljon". A környezetvédők ugyanakkor bíznak abban, hogy Magyarország ez ügyben képviselt álláspontját a kérdésben a kormányzat nem rendeli alá az ipari érdekeknek, hanem tekintetbe veszi az emberek és a környezet érdekeit is. A magyar környezetvédő civil szervezetek követelik, hogy a kormányzat vonja be őket Magyarország EU-ban képviselendő álláspontjának kialakításába. "Fontos felismernünk, hogy a szigorúbb vegyianyag-szabályozás új piaci lehetőségeket tárhat fel, hatására biztonságosabb, zöldebb termékek jelennek meg a piacon" - tette hozzá Dragos Tibor, az MTVSZ munkatársa.