Kötelező élelmiszerbiztonság a csatlakozás után

Napjainkban a piacon csak azon termékek és szolgáltatások érhetnek el tartós sikert, amelyek maximálisan kielégítik a vevők igényeit. A minőség elérésében segítségünkre lehetnek minőségbiztosítási rendszerek, kötelezővé tételük azonban számos problémával járhat. Ez történik most, a vendéglátósok, közétkeztetők és kereskedők számára előírt HACCP-rendszer május 1-től kötelező bevezetése kapcsán.

Modern világunkban az emberek többsége mások által gyártott, készített termékeket használ. Ezek között döntő fontosságúak az élelmiszerek, hiszen ezek a szervezetünkbe jutva közvetlenül hatnak ránk. Rendeltetési céluk elérése mellett biztonságosnak kell lenniük, a szervezetre semmilyen káros hatást nem gyakorolhatnak. A minőségbiztosítási rendszerek, módszerek a gyártókat, előállítókat, forgalmazókat fegyelmezett, gondos munkára, a fogyasztók biztonságához szükséges előírások folyamatos betartására kényszerítik. Minden tekintetben biztonságos élelmiszert ugyanis csak akkor vásárolhatunk és fogyaszthatunk, ha az eladásra kínált termék forgalmazásának minden szakaszában (termelés-feldolgozás-szállítás-raktározás-csomagolás-értékesítés) érvényesülnek a biztonsági, higiéniai követelmények.

A minőségbiztosítási rendszerek között az élelmiszer előállításra és feldolgozásra, valamint a vendéglátásra, közétkeztetésre és kereskedelemre kidolgozott speciális, az élelmiszerekben előforduló egészségre ártalmas anyagok által okozott egészségkárosodások megelőzésére kifejlesztett rendszer a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point, vagyis Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok).

Az élelmiszerbiztonsági szabályok eme rendszerét az 1960-as években dolgozta ki az Egyesült Államokban a NASA és a hadsereg közösen, annak érdekében, hogy az űrhajósok biztonságos, szennyeződéstől mentes élelmiszerekkel indulhassanak az űrbe. Nemzetközileg elfogadott módszerré, az élelmiszerek biztonságának megteremtésére, a lehetséges veszélyek és kockázatok kiszűrésére ezután vált. Konzervipari termékeknél már 1973-ban bevezették, de csak az 1980-as években kezdett el szélesebb körben, az általános élelmiszer-iparban is elterjedni. Mivel egyre több élelmiszer okozta megbetegedést észleltek világszerte, a fogyasztók mind inkább követelték a biztonságos élelmiszerek forgalmazását. Az 1993-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) irányelve a HACCP-t kiterjesztette az élelmiszerbiztonság kémiai, fizikai és biológiai eredetű veszélyeire is. 1995 decemberétől az EU országaiban előírás a HACCP bizonyos alapelveinek alkalmazása. Ehhez a rendszerhez Magyarország is csatlakozott, az élelmiszeriparban 2002. január 1-től már hazánkban is kötelező a rendszer működtetése.