Űrben nőtt kristályok



A Discoveryn folytatódtak a mikrogravitációs körülmények közötti kristálynövesztési kísérletek. Az űrsikló legutóbbi küldetése során a legénység ismét működésbe hozta a fehérjekristályosító (Protein Crystallization Apparatus for Microgravity, PCAM) és a gőzdiffúziós kristálynövesztő (Vapor Diffusion Apparatus, VDA-2) berendezést, amelyek már több meglepő eredménnyel szolgáltak. Most főként olyan kristályok előállítását vették be a programba, amelyek a gyógyszerfejlesztésben, majd a gyógyításban juthatnak majd szerephez.

Egy korábbi küldetés során a PCAM-ben sikerült olyan, a Földön előállíthatónál jóval tökéletesebb kristályokat növeszteni, amelyekből meghatározhatták egy mutáns HIV-proteáznak és a hozzá kapcsolódó gátló enzimnek a szerkezetét

Látható a különbség: földi (fent) és "égi" (lent) kristályok
A fehérjekristály-növesztési program célja a makromolekulák szerkezetének meghatározása a kristályok röntgenvagy neutrondiffrakciójával. Az 1985 óta folyó kísérletek azt mutatják, hogy a mikrogravitációs körülmények között növesztett kristályok nemcsak nagyobbak, mint a Földön előállított társaik, hanem tökéletesebbek is, azaz kevesebb kristályhibát tartalmaznak. Így alkalmasabbak a szerkezetmeghatározásra, mint a földi kristályok, amelyek e célra néha teljesen használhatatlanok. A mostani kísérletsorozatban egyebek között a légzőszervi szinciumvírus (RSV) antitestét kristályosították ki. Az RSV egy súlyos, néha halálos szövődményekkel járó betegség, amely főként a csecsemőket és a kisgyermekeket veszélyezteti. Ha sikerülne feltárni az antitest szerkezetét, a gyógyszerkutatók hatékonyabb ellenszert találhatnának a betegség leküzdésére. Több kísérleti anyag a világszerte egyre gyakoribbá váló allergiás bántalmakhoz kapcsolódik. Az űrsikló különféle allergéneket vitt magával. Ezeknek a kikristályosítása és a szerkezetmeghatározása szintén olyan gyógyszerek készítését szolgálja, amelyek enyhíthetik az allergikus tüneteket. (NASA Space Science News)