Baljós felhők Colorado felett<br/>

Az égbolton napnyugta után feltűnő, ezüstösen kéklő éjszakai világító felhők szép látványt nyújtanak ugyan, ám egyre alacsonyabb szélességi körökön való megjelenésük a szakértők szerint baljós üzenetet hordoz.

A Colorado fölött - az Egyesült Államokban eddig legdélebbre - nyár elején feltűnt éjszakai világító felhők a kutatók szerint azt jelzik, hogy a légkör metán- és szén-dioxid-telítettsége már veszélyes méreteket öltött.
A fátyolszerű felhők nappali fényben észrevehetetlenek, s csupán napnyugta után jelennek meg az ég alján kékes derengéssel. Olyankor keletkeznek, amikor a felső légkör hőmérséklete mínusz 130 Celsius-fok alá süllyed: az északi féltekén ez május és augusztus, a délin november és február között következik be. Az éjszakai világító felhők feltűnése az 50. és a 60. szélességi kör között gyakori. "A 40. szélességi kör környékén azonban megjelenésük éppen olyan meglepő, mint egy vadon élő jegesmedvéé" - mondta Gary Thomas, a Coloradói Egyetem légkörfizikusa. A coloradói jelenségről több fénykép készült, és Thomas az egyetem Lidar-berendezésével a felhő magasságát (80 kilométer) is megmérte.
A meteorológusok szerint a világító felhők parányi porszemcsékre kicsapódott apró jégkristályokból állnak. Az 1880-as évekből származó első feljegyzések óta a felhők megjelenése egyre gyakoribbá vált, kiterjedésük és fennmaradási idejük is nőtt. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy a metán és a szén-dioxid koncentrációja megnőtt a légkörben. A felszínről felszálló vízgőz túlnyomó része 15-20 kilométeres magasságban megfagy, a metán azonban áthalad ezen a hidegcsapdán, majd a felső légkörben elbomlik, víz (is) lesz belőle, és ezzel gyarapítja a világító felhők "utánpótlását". A légköri metán mennyisége az utóbbi száz évben - főként a mezőgazdasági termelés növekedésével - megduplázódott.
A szén-dioxid egyre nagyobb koncentrációja szintén elősegíti a felhők kialakulását. Bár az alsó légkörben a szén-dioxid szintjének növekedése felmelegedést okoz, a felső légkörben éppen ellenkezőleg: fokozza a hő kisugárzását a világűrbe, és ezáltal hűti környezetét. "Mérések is igazolják, hogy a felső légkör hőmérséklete az utóbbi 20-50 évben csökkent" - állítja Thomas.
A fizikus 1994-ben megjósolta, hogy a világító felhők a következő száz évben egyre fényesebbé, kiterjedtebbé válnak, és mind délebbre ereszkednek. Ám ilyen gyors változásra ő sem számított. (Nem sokkal a coloradói megfigyelést követően a jóval délebbre fekvő Új-Mexikó és Colorado határáról is jelezték a jelenséget, ám azt sem fényképek, sem mérés nem támasztották alá.)
Thomas szerint amatőr megfigyelők már eddig is nagyon sokat segítettek a világító felhők vizsgálatában. Igazi segítség a kutatóknak, ha felvételeket készítenek. A kutató ehhez 3-4 másodperces expozíciós időt, és 200 ASA-s filmet ajánl. (Augusztusban a felhők még gyakran feltűnnek majd Kanada, Észak-Európa és Dél-Oroszország fölött, de ha ilyen gyorsan ereszkednek délnek, hamarosan nálunk is megjelenhetnek. - A szerk.) (ABC News)

(ÉT)