Ennek két oka is van: az oxigén meglehetősen reakcióképes, és a nitrogén után a légkör második legnagyobb összetevője (21 százalék), tehát a relatív változás kicsi és ezért nehéz meghatározni.
Ausztrál kutatók most azt használták fel, hogy Tasmania északnyugati sarkán lévő meteorológiai állomáson már 20 éve vesznek rendszeres időközökben mintát a tengeri levegőből. Ray Langenfelds ausztrál légkörkutató és munkatársai ezeknek a mintáknak az oxigéntartalmát meghatározva arra az eredményre jutottak, hogy a légkör oxigéntartalma az elmúlt húsz évben 0,03 százalékkal csökkent. A mérések célja az volt, hogy megbecsüljék, hogy az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő széndioxid mekkora része marad ott. Az oxigén-csökkenésen és a fosszilis tüzelőanyag felhasználáson alapuló számításaik szerint ez a mennyiség évi hét gigatonna körüli lehet, azaz a tengerek évi 2,3 gigatonnát nyelnek el az antropogén eredetű széndioxidból, a növényzet pedig ötöd gigatonnányit használ fel a fotoszintézishez. (Frankfurter Allgemeine Zeitung)
(ÉT)
Ajánló:
Czelnai Rudolf cikke a Természet Világa c. folyóiratból.