Dante kannibálja mégsem ette meg fiait

A tudomány újraírhatja a történelmet, ha bebizonyosodik, hogy egy olasz templom alatt talált csontok valóban "kannibál Ugolinó gróf" földi maradványai. A grófot Dante Poklának egyik legsötétebb történelmi alakjaként tartjuk számon.

Rodin: Ugolinó

Az Isteni színjáték tanúsága szerint a grófot halálra éheztették, és éhségében saját halott fiait fogyasztotta el. Kutatásaira hivatkozva azonban egy olasz paleontológus azt állítja, hogy a gróf halálát éppenséggel a fejére mért halálos ütés okozta, melyet börtönbüntetése ötödik hónapjában szenvedett el.

Francesco Mallegni professzornak öt csontvázat sikerült feltárnia egy kripta mélyén, mely a ferde tornyáról híres Pisa egyik temploma alatt rejtőzött. A kriptában egy tekercs is rejtőzött, mely a csontokról azt hirdette, hogy azok az Ugolinó klán földi maradványai.

Az első csont- és talajvizsgálatok alapján a professzor úgy véli, hogy a csontvázak valóban a gróf családjához tartozhattak. Mallegni már csak a DNS-vizsgálatok eredményeire vár, hiszen ezek szolgáltathatnak végső bizonyosságot a kérdésben. A vizsgálatok eredményeire már nem kell sokat várni, és a professzor végre hivatalosan is nyilvánosságra hozhatja következtéseit.

''98 százalékban bizonyos vagyok, hogy Ugolinó csontjairól van szó, hiszen a korszak, a csontvázak neme és száma, valamint a tekercs is ezt támasztják alá'' - nyilatkozta.

A professzor hozzátette: ''A DNS-vizsgálatokkal azonban a tudomány végre újraírja majd a történelmet. Lehet, hogy Dante gyönyörű költészetet teremtett, de a vizsgálatok elárulják majd, hogy történelmi szempontból tévedett.''

Örök rágódás

Ugolinó gróf Dante Poklának egyik legvérfagyasztóbb passzusában jelenik meg: örökké rágja Ruggieri érsek agyát, azét a férfiét, aki árulás miatt fiaival és unokáival együtt bebörtönöztette.

Hangulatos vacsoráját csak azért szakítja meg, hogy elmesélje, hogyan kellett leszármazottaival egyetemben lassú kiéheztetést elviselnie. Az éhezés arra sarkallta, hogy saját fiai és unokái holttestét fogyassza el.

...Apám, hát nem segítesz? - nyögte jajjal.
Azzal meghalt. S mint most látsz engemet te,
   sorban elesni láttam mind a hármat
   ötöd- s hatodnap kínok közepette.
S már vakon keresni négy fiacskámat
   kezemmel; s két nap nevük egyre mondtam,
   míg többre ment az éhség, mint a bánat!

- tárja föl a költő előtt a tragédiát a műbéli Ugolinó, aki eztán így ír:

Amint végezte, szemforgatva nyomban
   a nyomorult (ti. Ruggieri érsek) fejet kezdé harapni
   s foga kemény volt, mint eb foga, csontban.

Ám Mallegni szerint Dante meséje, melyet megbízható történeti beszámolóként fogadtak el, valójában az írói képzelet szabad szárnyalása.

Mallegni vizsgálatai elárulják, hogy a legidősebb személy csontjai egy 70 éves férfié voltak, akivel egy a fejre mért csapás, ahogy ő fogalmaz, egy "kegyelemcsapás" végzett.

"Még ha Ugolinó meg is akarta volna enni gyermekeit, nem tehette volna, mivel nem voltak fogai'' - mondta a professzor.

Jean-Baptiste Carpeaux: Ugolinó és gyermeki

Mind az öt férfi alultápláltságtól szenvedett életük utolsó hónapjaiban, ami arra utal, hogy a börtönben nem látták el őket megfelelő táplálékkal. Ám jóval azelőtt megölték őket, mielőtt tényleg éhen halhattak volna.

Döntő bizonyíték

Mallegni, a Pisai Egyetem paleontológia professzora, aki egy magángyűjtő javaslatára vágott bele az Ugolinó-projektbe, korábban az olasz művész és építész, Giotto di Bondane (1267-1337) csontvázának azonosításával szerzett magának hírnevet.
 
"A DNS- vizsgálatok remélhetőleg arra fognak fényt deríteni, hogy az öt csontváz vérségi kapcsolatban áll-e egymással, illetve az Ugolinó család ma élő leszármazottaival'' - mondta Mallegni.

Ugolinót és hozzátartozóit 1289-ben zárták be a fehér kőből épült Órapalota tornyába. A tornyot azóta az éhezés tornyának nevezik, bár a csontokat később átvitték a San Francesco templomba, ahol Mallegni rájuk bukkant.