A KSH kutatásában a dohányzás és a halandóság összefüggéseit vizsgálta Magyarországon 1970 és 1999 között.
Józan Péter, a statisztikai hivatal munkatársa elmondta: míg 1970-ben húszezer ember halálát okozta a cigaretta, ami az összhalálozás 17 százaléka volt, addig ez a szám 1999-re 28 ezerre
nőtt, ez az összhalálozás 20 százalékának felel meg.
A vizsgált három évtized alatt mintegy 800 ezer ember veszítette életét a dohányzás következtében Magyarországon.
Sokkal rosszabb az arány, ha nem az összlakosságot, hanem a 70 év alatti, úgynevezett idő előtti halálozási adatokat vizsgáljuk - jelezték a tájékoztatón. Ennél a korosztálynál már 26 százalékban halálokozó a nikotin.
A mortalitás rosszabbodása szempontjából pedig a 35 és 64 éves férfi népesség adatai voltak a legkritikusabbak. 1999-ben náluk a halálozások 35 százaléka volt dohányzás specifikus.
A vizsgált időszak utolsó évében a cigarettázás mintegy 7.000 szívbetegségből származó halálozást okozott, az ugyanezen eredetű tüdőrák következtében pedig közel 6.500-an veszítették életüket.
1970 és 1999 között a férfi népességben a dohányzással kapcsolatos halálozási arányok közül a szájüregráké nőtt a legnagyobb mértékben, négyszeresére - tartalmazza a KSH tájékoztatója.
Nagyságrendileg viszont a tüdőrák mortalitás növekedett a legjelentősebben. A nőknél ez utóbbi háromszoros emelkedést mutatott. Ha ez az irány változatlan marad még ebben az évtizedben megelőzheti az emlőrák okozta halálozások számát - hívták fel a figyelmet.
A vizsgálatból kiderül: a ,90-es évek végén a dohányzó férfiak születéskor várható élettartama 7,5 évvel volt rövidebb a nem dohányzókénál, a női népességben a különbség 6,3 év.
A KSH tájékoztatója tartalmazza még, hogy a dohányzás egészségkárosító hatása általános, az egész emberi szervezetben kimutatható.
A dohányosok relatív kockázata, azaz annak az esélye, hogy bizonyos betegségeket megkapnak, messze meghaladja a nem dohányzókét. Annak esélye, hogy egy 35 évnél idősebb dohányzó férfi tüdőrákban veszíti életét 22-szeres a nem dohányzókéhoz képest, a szájüregrák relatív rizikója pedig 28-szoros.
Ajánlat:
Korábban: