Erőszak Neander-völgyben

A felmerült bizonyítékok szerint a Neander-völgyi ember meglehetősen harcias természetű volt.

A korai vadászó-gyűjtögetők akár fegyveres összetűzésbe is kerültek, legalábbis erre utalnak egy franciaországi 36 000 éves csontváz vizsgálatának eredményei.

Antropológusok szerint a Neander-völgyi koponyáján található repedést éles szerszám okozta. Minden bizonnyal egy "kortársa", vagy egy korai Homo sapiens támadhatta meg a fiatal felnőtt egyedet. A megtámadott neanderthalensis túlélte a sérülést, de ez csak úgy volt lehetséges, hogy társai hosszú ideig állhatatosan ápolták.

Mindezek a felfedezések arra utalnak, hogy korai emberek intelligensebbek voltak, mint azt a "barlanglakó" kép alapján eddig feltételeztük róluk. Viszonylag összetett készségekre és szervezett társas hálózatokra volt szükségük ahhoz, hogy fegyveres konfliktusban vegyenek részt. Svájci és francia kutatók szerint ezek a csetepaték kulcsfontosságúak lehettek a Neander-völgyiek és a Homo sapiens fejlődésében.

Szociális készségek

Az igazi bizonyítékot egy 1979-ben, St. Cesaire mellett talált koponya számítógépes rekonstrukciója szolgáltatta. Christoph Zollikofer, a Zürichi Egyetem munkatársa és kollégái azt állítják, hogy a koponyán található begyógyult csontsérülést egyértelműen valamilyen éles szerszám vagy fegyver okozta.

"Ezek az eredmények megerősítik, hogy a Neander-völgyiek nem csak vadászat és az élelem feldolgozása céljából használtak különböző eszközöket, hanem bizony egymás megfélemlítése és legyőzése érdekében is" - írták az Amerikai Tudományos Akadémia közlönyében, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban. Véleményük szerint az erőszak hajlama erősen ösztökélhette a társadalmi viselkedés fejlődését.

Fotó: EPAChris Stringer, a londoni Természettörténeti Múzeum professzora elmondta, hogy korábban már számos Neander-völgyi csontvázat tártak fel, amelyek erőszakos támadás nyomaira utaltak. De tudomása szerint csak egyetlen másik lelet van, ahol bizonyosan kimutatható, hogy az erőszak forrása egy másik "személy" volt: az iraki Shanidar-barlangban egy Neander-völgyi ember bordáin találtak - szintén gyógyult - sérülést.

"A sérültek mindkét esetben nem csupán túlélték a sérülést, de meg is gyógyultak, ami arra utal, hogy a Neander-völgyiek komolyan ápolták egymást. Egyedül, segítség nélkül a két áldozat biztosan nem maradt volna életben."

A mostani, mindössze 36 ezer éves lelet alapján nem zárható ki, hogy a sérülést egy kortárs cro-magnoni ember (a legkorábbi, anatómiai szempontból már modern ember) okozta; a kutatók mégis inkább arra hajlanak, hogy a két Neander-völgyi "akasztotta össze a bajszát".