Miért van a gazdagoknak gyönyörű feleségük?

Mi áll a hátterében a nők és férfiak eltérő szexuális mentalitásának? Miért engednek a férfiak gyakrabban a kísértésnek? Mit adnak a pornófilmek nőnek és férfinak? Minderre választ kaphat, ha beleolvas Matt Ridley A sötét bábok királynője című könyvébe.

Buss tanulmányával az a legnagyobb gond, hogy nem különbözteti meg a hitvesül választott párt az alkalmi kicsapongáshoz használt partnertől. Douglas Kenrick diákjait arra kérte, hogy az intimitás foka szerint négy csoportba rangsorolják a lehetséges partner különböző tulajdonságait. Amikor házastársat keresnek, az intelligencia mindkét nem számára nagyon fontos. Az egy éjszakás kalandra keresett szexpartner esetében az intelligencia már kevésbé számít, különösen a férfiaknak nem lényeges szempont a választásnál. Nem kétséges, hogy mindkét nem számára fontos érték a kedvesség, az összeférhetőség és az eszesség, ha egy életre választanak párt.

Azért nem a legszerencsésebb a szexuális preferencia mérése, mert kompromisszumokon alapszik. Egy korosodó csúnya férfi nem nagyon talál fiatal és gyönyörű feleséget magának (hacsak nem igazán dúsgazdag). Végül kiköt egy hasonló korú és hűséges feleségnél. Nem minden fiatal nő lép hűséges frigyre egy vagyonos iparmágnással. Abból választ, ami rendelkezésre áll, valószínűleg néhány évvel idősebb, kevésbé gazdag, de állandó munkával rendelkező férfi felesége lesz. Az emberek alább szállítják elvárásaikat a kortól, kinézettől és vagyoni helyzettől függően. A férfi és a női szexuális mentalitás különbözőségének mértékét csak egy kontroll kísérlet fedheti fel. Vegyünk egy átlagférfit és egy átlagnőt, a hűséges házasság egy ismerőssel vagy a véget nem érő orgiák idegenekkel, választásának lehetőségével. Ezt a kísérletet sosem végezték el, és nehéz elképzelni, hogy valaha is elvégeznék. De nincs is rá szükség. A kísérlet hatásainak tanulmányozásához nem kell mást tenni, mint betekinteni az emberek fejébe, és megvizsgálni fantáziájukat.

Szexuális fantázia

Bruce Ellis és Don Symons háromezer kaliforniai diákkal töltette ki azt a kérdőívet, amelyben szexuális fantáziálásaikról kérdezik őket. Amennyiben a résztvevők arabok vagy angolok lettek volna, a vizsgálat eredményeit könnyedén félresöpörhették volna a szociológusok mondván, hogy a felmerülő szexuális különbözőségek csupán a szexista háttér társadalmi nyomásának velejárói. Annyira azonban mégse lehet senki elmerülve a politikailag korrekt ideológiákban, hogy azt állítsa: egy kaliforniai egyetem diákjai között nincs pszichológiai különbözőség a nemiség dolgában. Ezért a felbukkanó eltérések az egész fajra jellemző konzervatív becslésnek tekinthetők.

Két dologról viszont kiderült, hogy egyáltalán nem különbözik. Az egyik a diákok attitűdje saját fantáziáikhoz. A vétkesség, az önérzet és a közömbösség egyaránt általános volt a férfiak és a nők körében. A másik pedig a fantáziálás során megjelenő partner arcának tiszta képe. Az összes többi dologban lényeges különbözőségek adódtak. A férfiak többet gondoltak a szexre és több partnerről ábrándoztak. Egyharmaduk azt állította, hogy addigi élete során már több mint ezer nőről fantáziált; ezt csupán a nők nyolc százaléka mondhatta el magáról. A nők közel fele sosem vált partnert szexuális fantáziálás közben; a férfiaknak csak tizenkét százaléka ilyen. A férfiak számára a partner(ek) megjelenített képe sokkal fontosabb volt, mint a partner válaszreakciói, érzései és érzelmei. A nőkre éppen ennek ellenkezője volt igaz, akik kétszer nagyobb gyakorisággal koncentráltak a saját reakciókra, mint a partneréra. A nők túlnyomó többsége ismerős partnerrel fantáziált a szexről.

Vannak más eredmények is. Az összes fantáziálást vizsgáló kutatás arra a következtetésre jutott, hogy "a férfiak szexuális fantáziálása inkább vizuális, rendszeres, kifejezetten szexuális, promiszkuus, aktív és mindenhol előforduló. A nőké pedig inkább a szövegfüggő, érzelemfelidéző, intim és passzív."