Az ember unokatestvére

Amerikai kutatóknak egy különleges módszerrel sikerült megfejteniük a modern ember unokatestvéreként is emlegetett Neander-völgyiek genetikai információinak egy részét. Az első vizsgálatok alapján a két embertípus örökítőanyaga mindössze fél százalékban különbözik egymástól. Az új eredmények közelebb visznek bennünket kapcsolatuk tisztázásához is.

Részletek a sejtmagi genomból

A kaliforniai kutatócsoport Dr. Edward Rubin olyan vizsgálati módszert alkalmazott, amelynek segítségével a fosszilis mintákban lévő "szennyező", azaz mikrobáktól származó DNS kiszűrhető, s így azonosíthatóvá válik a kívánt - jelen esetben a Neander-völgyiektől származó - örökítőanyag. (Rubin egyébként ennek a "metagenomikának" nevezett kutatási módszernek az egyik úttörője; a módszer lényege, hogy egy környezeti mintából - pl. egy csont- vagy talajmintából - direktben vonnak ki DNS-t, és ennek elemzésével, "szétbontásával" határozzák meg a mintában élő bakteriális közösség profilját.) Eredményeiket a Science november 17-i száma közölte.

Rubin és társai egy 38 000 éves, a horvátországi Vindijából származó Neander-völgyi férfi combcsontjának teljes hozzáférhető DNS-tartalmát (hozzávetőlegesen hatmillió bázispár) kivonták. Ezen belül eddig 65 250 bázispárnyi olyan szekvenciát sikerült azonosítaniuk, amely nem baktériumoktól, hanem a Neander-völgyi egyedtől származik. A kutatóknak arról is sikerült megbizonyosodniuk, hogy ez a genomtöredék nem a mai embertől eredő szennyeződés. A Neander-völgyi DNS ugyanis a sok tízezer év elteltével egészen apró, 50-70 bázispárnyi darabokra töredezett. A "frissen" a fosszilis mintába került emberi DNS-darabok hossza jóval meghaladta ezt (100-1000 bázispárnyi részeket különítettek el belőle).

Meghökkentő eredmények

Az így azonosított Neander-völgyi szekvenciákat Rubin és kollégái összehasonlították a modern ember és a csimpánz DNS-ének megfelelő szakaszaival. Meghökkentő eredményeik szerint a Neander-völgyiek genomja csupán 0,5%-ban különbözik a modern emberétől. Ezzel együtt számos ponton nagyobb egyezést találtak a Neander-völgyiek és a csimpánzok között, mint Neander-völgyiek és modern ember között.

Az új eredmények alapján a modern ember és a Neander-völgyiek közös őse körülbelül 700 000 évvel ezelőtt élt. A két faj elkülönülését mintegy 330 000 évvel későbbre teszik, későbbi kereszteződésükre azonban a nagyfokú genomikai egyezés ellenére sem találtak bizonyítékot - bár egyelőre nem zárták ki ennek lehetőségét.

A Neander-völgyi genom első analízise tehát érdekes eredményeket hozott, nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a vizsgált minta mindössze töredéke a teljes Neander-völgyi genomnak - amely a mai emberéhez hasonlóan kb. 3 milliárd bázispár nagyságú lehetett.