Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

Kutatók előrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínű, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapban vette kezdetét.

A több ezer tudós részvételével folyó Nemzetközi Poláris Év projektjei és résztvevői megtekinthetők a program honlapján. Az alábbiakban az induló kutatások közül a legérdekesebbek olvashatók.

- Kanadai és orosz kutatók újraelemzik a korábbi adatokat, hogy kiderüljön, miként változott az elmúlt 50 évben a jég fagyása és darabolódása az Arktisz tavain.

- A WARMPAST programban az Északi-sarkon vett üledékes rétegsorokat fogják vizsgálni, hogy kiszámíthassák a légkör és közvetve a víz hőmérsékletét az elmúlt tízezer évre vonatkozóan.

- A forróvizes feltörések vizsgálata az Arktisz óceánközépi hátságán igazi kihívásnak számít, mivel a hátság nagy része 4 000 méterrel a jégtakaró alatt fekszik. Júliusban és augusztusban robotokat küldenek a jég alá a Gakkel-hátságra, hogy feltöréseket keressen.

- A Phoenix űrszonda a Nemzetközi Poláris Év alatt landol a Marson. A kutatók az Északi-sarkvidékről származó adatokat akarják összehasonlítani a marsi talajvizsgálatok eredményeivel.

- Műholdas adatok és terepvizsgálatok segítségével Oroszország, Alaszka és Kanada új vegetációs térképe készülhet el, ami segíthet a jövőbeni változások előrejelzésében is. Hiszen a klímaváltozás a magas szélességi köröknél valószínűleg a növényfajok elterjedését is befolyásolja.

- Több száz belugát, vagyis fehér delfint (Delphinapterus leucas) követnek műholdas nyomkövetőkkel és egyes esetekben oceanográfiai adatgyűjtőkkel az Északi-sarkvidéken. Ezek a megfigyelések segíthetnek megvédeni őket a klímaváltozással szemben.

- Német kutatók megpróbálják feltérképezni a pók-biodiverzitást az Északi-sarkon. A pókok a mikroklimatikus viszonyokhoz igazítják az életciklusukat, így tanulmányozásuk segítséget nyújtat az emelkedő átlaghőmérséklet hatásainak nyomon követésére a szárazföldi élőhelyeken.

- Egy dán vezetésű csoport az inuit vadászok által leölt jegesmedvék csontjaiban és izmaiban fogja vizsgálni a szennyezőanyagokat. A medvék szövettani analízise adatokkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy mennyire érinti őket a klímaváltozás.

- A nomád rénszarvaspásztorok generációk alatt összegyűlt tudását és tapasztalatát is dokumentálják azért, hogy megértsék, a pásztorok hogyan tudták fenntartani életmódjukat Norvégia, Oroszország és Alaszka tájain.

- Még több mérőeszközzel figyelik majd a tengerszintet és az árapály-mozgásokat az Antarktisz vizeinek környezetében.

- Vizsgálják a Déli-sarkvidékre utazók (ez több mint 40 000 ember évente) teljes környezeti hatását. Könnyen lehet, hogy nem őshonos fajok magjait és spóráit juttatják oda.

- A Déli sarkon épülő IceCube nevű obszervatóriumot fizikusok neutrínó-vizsgálatokra fogják használni. A Nemzetközi Poláris Év kutatói addig is használhatják a detektorokat a jéghasadékok vizsgálatára.

- Egy svéd irányítású nemzetközi csoport megpróbálja felmérni a magas szélességi fokon lévő területek szervesanyag-tartalmának mennyiségét és minőségét. A kutatás döntő is lehet annak megbecsülésében, hogy mi történhet az óriási mennyiségű, talajban kötött szénnel, ha a talaj felenged.

- Egy norvég program a sarkvidéki tengerek mikroorganizmusainak biológiai sokszínűségét hivatott dokumentálni, és alapul szolgálhat ahhoz, hogy megértsük, miként járulnak hozzá ezek az élőlények az ökoszféra szabályozásához.

- A kutatók azt fogják mérni a sarkvidékeken, hogy a naptevékenység változása hogyan hat a Föld időjárására és klímájára azáltal, hogy befolyásolja az Föld mágneses terét és a felső légkör elektromosan vezető rétegeit.

- Végül: a Földet vizsgáló műholdak a lehető legnagyobb felbontásban adnak majd képeket a sarkvidékekről.

Bánsági Éva