Törmelékhalmaz a kínai űrfegyver akciója után

2007.01.24. 9:05

Komoly nemzetközi visszhangot és ijedtséget keltett, hogy Kína nemrég rakétával semmisítette meg egyik Föld körüli pályán keringő műholdját. Az 1985 óta példátlan akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, de kedden hivatalosan is elismerte. A napokban a másik milliárdos ország, India komoly sikert ért el saját űrprogramjában.

2007. január 11-én a kínai Xichang Űrközpontból egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak. A cél nem tudományos kutatás, hanem a Feng Yun 1C jelű, poláris Föld körüli pályán keringő meteorológiai műhold volt. A katonai akció keretében felbocsátott rakéta 865 km magasan sikeresen megsemmisítette a szintén kínai mesterséges holdat. A volt Szovejtunió és az Egyesült Államok után ezzel Kína lett a harmadik állam, amely egy Föld körül keringő műhold elpusztítására képes.

A hidegháborús évek vége, azaz közel 20 éve ez az első ilyen akció a világűrben. Az akkori két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió az 1980-as évek végén fejezte be a műholdak megsemmisítésére is alkalmas rendszerek fejlesztését és tesztelését - hivatalosan azért, mert a műholdak felrobbantásakor keletkezett, idővel visszahulló töredékek a civil lakosságot is veszélyeztetik.

Jelenleg egyetlen nemzetközi egyezmény sem tiltja a műholdak megsemmisítését Föld körüli pályán, de ilyen kísérletet 1985 szeptembere óta nem is végeztek. A mostani akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, majd hivatalosan kedden ismerte el azt. Az esemény nyomán a közeli államok, főleg Japán és Ausztrália fejezte ki aggodalmát, Tajvan pedig egyenesen agresszív cselekménynek bélyegezte a műveletet. Ugyancsak élesen támadta a kínai vezetést az Egyesült Államok.

Elemezők szerint nem csupán hosszú távon jelenthet veszélyt Kína viselkedése. A most felrobbantott műhold töredékei a Pentagon bejelentése alapján sok 100 km magasra is feljutottak. A bolygónk körül keringő szemcsék több mint 100 műholdat fenyegetnek becsapódásaikkal, és a ritka felsőlégkör gyenge fékező hatása miatt több évtizedbe telik, amíg olyan alacsonyra kerülnek, hogy ott az erős közegellenállástól megsemmisülnek.

Egyes szakértők attól tartanak, hogy a gazdaságilag gyorsan erősödő Kína fegyverkezési versenyt gerjeszt a világűr katonai célú felhasználásával kapcsolatban. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Liu Jianchao szerint azonban országa a világűr békés felhasználása mellett köztelezte el magát - ami a fenti események fényében most igen furán hangzik. Sokak szerint a műhold megsemmisítése erődemonstráció, amivel a távol-keleti állam a helyzetét akarja tovább erősíteni a nagyhatalmak között. Az akcióban az is közrejátszhatott, hogy az USA tavaly megfogalmazott új űrpolitikai stratégiája kilátásba helyezi a világűrbeli katonai alkalmazásokat is - ha indokolt helyzetben azok az országa védelmét szolgálják.

Kína rohamos fejlődése valóban látványos formát öltött az elmúlt években. Az ország jelenleg közel harmincad annyi pénzt fordít az űrprogramjára, mint az USA. Ennek ellenére a volt Szovjetunió és az USA után 2003-ban harmadik országként juttatott ember a világűrbe saját erőből. Az eddig kiszivárgott értesülések szerint Kína jövőre tervezi az első űrséta végrehajtását, távlati elképzelései között pedig Hold-szonda illetve emberes holdutazás is szerepel.

India is helyet akar magának az "űrbiznisszben"

Forrás: Indiai Űrkutatási Hivatal

A távol-keleti térségben egy másik, kevésbé látványos, ám sokkal békésebb űrkutatási eseményére is sor került az elmúlt napokban. India a PSLV-C7 jelű hordozórakétájával 2007. január 10-én bocsátotta fel az 500 kg-os SRE-1 (Space capsule Recovery Experiment) jelű műholdját. Az 637 km magas poláris pályára állt űreszköz tudományos és technológiai kísérlet volt egyben. Fedélzetén automatikus üzemmódban, mikrogravitációs környezetben anyagtudományi és biológiai kísérleteket hajtottak végre.

A Föld körüli pályán töltött 11 nap után a kapszula pályát módosított, majd 8 km/másodperces sebességgel belépett a Föld légkörébe. A felszín felett 5 km magasan ejtőernyőt nyitott, végül 2006. január 19-én, mintegy 43 km/óra sebességgel a Bengáli-öbölben landolt (lásd a képen).

Mindezzel India is látványosan demonstrálta, hogy - bár Kínánál szerényebb formában - ő is helyet követel magának a világűrbeli alkalmazások terén. Az ország közeli tervei között 2008-ban egy ember nélküli Hold-szonda eljuttatása szerepel kísérőnkhöz.

Kereszturi Ákos

KAPCSOLÓDÓ CIKK