Dinoszaurusz-lábnyomok Mexikóban

Vágólapra másolva!
Legalább három különböző dinoszauruszfaj mintegy negyven lábnyomát tárták fel a Mexikói Nemzeti Régészeti Koordinációs Laboratórium munkatársai Mexikóban a Puebla állambéli San Juan Raya közelében.
Vágólapra másolva!

A mintegy 65-100 millió éves lábnyomokra egy földműves talált rá Mexikó középső, sivatagos részén, egy kiszáradt folyómederben. A tudósok első vizsgálatai alapján dinoszauruszoktól származhatnak, méghozzá 3 különböző fajtól. Az állatok valószínűleg inni jártak a folyóhoz, amely a hajdanán mocsaras vidéken hömpölygött - közölte az MTI.

Forrás: MTI/AP/INAH

A magyarországi "dínórajongók" nagy bánatára a hüllők uralmával jellemezhető földtörténeti középidőben, vagyis a triász, a jura és a kréta időszakok idején szinte kizárólag tengeri képződmények rakódtak le a mai Magyarország területén. Emiatt aztán bővelkedünk a tengeri szervezetek ősmaradványaiban (pl. ammoniteszekben, csigákban, kagylókban), viszont alig-alig fordulnak elő az egykori szárazföldön élt élőlények fosszíliái.

Néhány apróságot azonban mi is "fel tudunk mutatni", például nekünk is vannak dinoszauruszoktól származó lábnyomaink (lásd az alábbi képen).

Forrás: mafi

Az első lábnyomokat még 1966-ban találták a Pécs melletti vasasi külfejtésben, az alsó-jura korú fekete kőszén meddő rétegeinek felszínén. Később Komló környékéről is hasonló leletek kerültek elő, így kapta a mecseki dinoszaurusz a Komlosaurus carbonis nevet. A mecseki őshüllők mocsaras, lápos tengerparton éltek, mintegy 190 millió évvel ezelőtt. A mintegy 15 cm hosszú, háromujjú lábnyomaik őrződtek meg mindössze az időközben kőzetté szilárdult iszapban. A lépéshosszuk alapján feltételezhető, hogy maga az állat legfeljebb három méteres lehetett.

Az első hazai "dínócsontok" 2000-ben kerültek felszínre, de a várakozásokkal ellentétben nem a Mecsekben. A Hungarosaurus tormai névre keresztelt hüllők közel 4 méteres páncélos dinoszauruszok voltak, és a mai Bakony-hegységet járták 85 millió évvel ezelőtt.