A fél ország szelektál

Egy a közelmúltban ismertetett közvélemény-kutatás értékeléséből az derül ki, hogy jól állunk a szelektív hulladékgyűjtés terén, leginkább a nagyvárosokban. Magyarországon 685 település 4,4 millió lakosa viheti anyaga szerint különválogatva a hulladékot mintegy 4300 gyűjtőszigetre.

A csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló ÖKO-Pannon Kht. felmérései szerint a szelektív hulladékgyűjtési kedv évről évre nő, ezért ideje volt a lakosságot is megkérdezni hulladékgyűjtési szokásairól, részvételi szándékáról, valamint véleményüket kérni a rendszerről és a helyi szolgáltatásokról. Az országos közvélemény-kutatásból a legfontosabb tanulság az volt, hogy - annak ellenére, hogy általában elégedettek vagyunk a szelektív hulladékgyűjtés rendszerével - figyelmet kell fordítani a kisebb településen élők szelektálási lehetőségeinek javítására és a gyűjtőrendszerek további fejlesztésére. Fontos a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos további tájékoztatás is. Most induló cikksorozatunk ebben próbál segíteni.

A lakosság több mint kétharmada úgy látja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés rendszere fejlődött a lakóhelyén, és a megkérdezettek 46 százaléka (saját bevallása szerint) szelektálja a háztartásában keletkező hulladékokat. A magasabb iskolázottság magával vonja a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételi hajlandóságot, de az emberek többsége nem hajlandó néhány száz méternél nagyobb távolságot megtenni a gyűjtőszigetig. Aki viszont igen, az a szigeteket akár hetente többször is felkeresi.

A megkérdezettek mintegy 70 százaléka, főleg a budapestiek és a nagyvárosiak szerint a rendszer elindítása óta fejlődtek a szelektív hulladékgyűjtés feltételei. A kisebb városokban és községekben élők azonban ennek az ellenkezőjét tapasztalják.

A legelterjedtebb gyűjtési forma a gyűjtőszigetes megoldás (ahol működik szelektív gyűjtés, a válaszadók 92 százaléka ezt a megoldást ismeri), melyet a házhoz menő gyűjtés követ 17 százalékkal, míg a megkérdezettek csupán 6 százaléka tud arról, hogy lakóhelyén hulladékudvarban is gyűjthető szelektált háztartási hulladék.

A szelektálók 72 százaléka gyalog közelíti meg a gyűjtőszigetet, 14 százalékuk autóval, míg 6 százalékuk kerékpárral, többnyire hetente egyszer. Jelenleg a szelektálók közel 46 százalékának maximum 100 métert kell megtennie a gyűjtőszigetig. Ám akadnak olyanok is - a gyűjtőknek mintegy 20 százaléka -, akik már most, nem sajnálva a fáradságot, 500 méternél távolabb lévő gyűjtőszigetre is hajlandóak elvinni hulladékukat.

Amennyiben csak egyféle gyűjtési módot lehetne választani, a megkérdezetteknek csak 37 százaléka döntene a kényelmesebb, házhoz menő zsákos gyűjtési módszer mellett, miközben 57 százalékuk továbbra is a szigetekhez hordaná a hulladékot. Bár a gyűjtőszigetet főleg a magasabban iskolázott, városban élő 18-49 éves férfiak preferálják, a községekben élők - többnyire a nők - szeretnék, ha a településükön bevezetnék a házhoz menő, zsákos gyűjtési rendszert.

Az aktív gyűjtők megítélése szerint a háztartásban szelektíven gyűjtött hulladékok nagy részét a műanyag és a papír teszi ki (körülbelül 30-30 százalék), míg a zöld hulladék 14, az üveg 13, az italos karton 5, a fém pedig 4 százaléka az összes szelektált hulladéknak.

Távoli és körülményes

Érdekes kérdés, hogy azok, akik nem hajlandók részt venni a szelektív hulladékgyűjtésben, miért utasítják el azt. A megkérdezettek 37 százaléka a gyűjtés körülményességét említette - miszerint nincs hely a lakásban és bonyolult szétválogatni a hulladékot. 32 százalékuk vélekedik úgy, hogy a gyűjtőszigetek messze vannak lakóhelytől, míg 26 százalékuknál elsősorban az ismeretek hiánya (nem tudja, hol vannak a gyűjtőhelyek, nincs lehetősége, nem tudja, hogyan kell szelektálni stb.) az ok. A gyűjtőhelyek távolságával leginkább a községekben élők, a szelektív gyűjtés körülményességével pedig a 29 évesnél fiatalabbak és a nagyvárosokban élők indokolták elutasító viselkedésüket.

Mindezek ellenére a nem szelektív gyűjtők 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy megfelelő körülmények között hajlandó lenne válogatva gyűjteni a hulladékot. (A szelektálásra való hajlandóságot az alacsonyabb iskolai végzettség és a település méretének csökkenése befolyásolja negatívan.) Hogy hogyan lehetne ösztönözni a lakosságot a környezetvédőbb szemétgyűjtésre? A válaszadók többsége abban látná az ösztönzés sikerességét, ha több gyűjtőedényt helyeznének ki a közterületre, és nagyobb figyelmet fordítanának a reklámra és tájékoztatásra, valamint az iskolai oktatásra. Mások a kommunális szolgáltatás árának csökkentésében látják a megoldást.

A szelektív hulladékgyűjtést részleteiben tárgyaló sorozatunkban írunk majd arról, hogy mi történik a begyűjtött hulladékkal, hogyan és mit hasznosítanak újra, és ezzel mennyi energiát spórolunk. Valamint arról is, hogy mit csinálhatunk mi, és mit kell tenniük a különböző hatóságoknak a veszélyes hulladékokkal (használt elemekkel, gépkocsikkal), valamint azokkal a hulladékokkal, melyek elhelyezéséről és esetleges felhasználhatóságáról látszólag nem kapunk tájékoztatást (ilyen például az elhasznált sütőolaj, a mobiltelefon-tartozékok, a gumiabroncsok és az e-hulladékok).