Amerikai kutatóknak elsőként sikerült embrionális őssejtvonalakat előállítaniuk klónozott főemlősök embrióiból. Áttörő eredményük alapján ugyanez hamarosan emberi sejtekkel is megismételhető lesz. A korábbinál hatékonyabb technikával megnyílhat az út a sok betegség ellen a jövő csodafegyverének vélt terápiás klónozás felé, ami viszont heves vitákat és indulatokat kavar világszerte.
![Forrás: [origo]](http://static6.origos.hu/i/0701/20070128ossejtek21.jpg)
Shoukhrat Mitalipov (Oregon Health and Science University, Portland) és kollégái egy tízéves hím Rhesus makákó majom bőrsejtjeit használták fel az állat klónozásához. Mint a Nature című folyóiratban írták: a klónozott majomembriók sejtjeiből további kutatási célokra felhasználható embrionális őssejteket próbáltak kitenyészteni.
Sikerült is két működőképes őssejtvonalat létrehozniuk, amelyekből érett szívizom- és idegsejteket tudtak kialakítani. Egy genetikai marker (az állat örökítőanyagában található jellemző motívum) vizsgálatával sikerült bizonyítaniuk, hogy az őssejtekben található kromoszómák valóban a klónozott (donor) majomból származtak. Főemlősökkel ezt még senkinek sem sikerült végrehajtani. (A korábbi, ember esetében bejelentett dél-koreai eredményekről később kiderült, hogy csalásról van szó).
A majom testi sejtjeivel végzett klónozáshoz a kutatók a hagyományos, ún. nukleáris transzfer (maganyag-átviteli) technikát használták. Ennek lényege, hogy a felnőtt testi sejtből származó sejtmagot egy magjától megfosztott petesejtbe ültetik. (Többek között így fogant a híres klónozott birka, Dolly is.) Ezúttal azonban a donorból származó petesejtek magjának eltávolítására egy jóval hatékonyabb módszert dolgoztak ki. A petesejtben található DNS-t polarizált fény segítségével tették láthatóvá - ez nem ártott annyira a sejtnek, mint a régebben használt festékek és az ultraibolya fény. Hála a kíméletesebb eljárásnak, nagyobb arányban jöttek létre ép, helyesen fejlődő korai embriók, amelyekből őssejteket lehetett kitenyészteni.
Számos szakértő úgy véli, hogy ha sikerülne mindezt emberben is megismételni, annak óriási gyógyászati jelentősége lenne a jövőben. Az embriócsomóból nyert őssejtvonalak laboratóriumi körülmények között korlátlanul szaporíthatók. Mivel még nem kötelezték el magukat semmilyen fejlődési irányba, megfelelő impulzusok hatására elvileg bármilyen sejttípus kialakulhat belőlük. Az embrionális őssejtvonalakból kitenyésztett különféle sejteket lehetne aztán a jövőben gyógyítási céllal visszajuttatni a beteg szervezetébe. Számos betegség ugyanis összefügg sejtek károsodásával vagy pusztulásával, és a módszerrel - amelyet sejtterápiának vagy regenerációs medicinának is neveznek - ezeket pótolni lehetne. Ha maga a beteg lenne a testi sejt-donor, akkor a sejtek nem is lökődnének ki, hiszen genetikai állományuk megegyezik a többi sejtével, így az immunrendszer sajátként ismerné fel őket.
A gyógyászati célok miatt ezt a módszert nevezik terápiás klónozásnak. A donorsejt származhatna olyan emberből is, akinek valamilyen genetikai rendellenessége van - ez a hiba ugyanis a testen kívül, a klónozott sejtekben kijavítható lenne. E genetikailag módosított sejtet visszajuttatva a betegbe bizonyos esetekben lehetőség adódna a gyógyításra.
Teljes szervezet szerencsére nem megy
A portlandi laboratóriumban kidolgozott technika még korántsem tökéletes. A kutatóknak 304 majom-petesejt felhasználásával mindössze két működő embrionális őssejtvonalat sikerült létrehozniuk. Mitalipov és munkatársai továbbra sem tudják, mitől függ a klónozás sikere vagy kudarca. Bár a csoport elsősorban a terápiás klónozás tökéletesítésével foglalkozik, a Rhesus makákó majmok teljes szervezetének lemásolását célzó ún. reproduktív klónozással kapcsolatban is végeztek kísérleteket. Hiába használták azonban a terápiás klónozásnál bevált receptet, itt már nem működött. Úgy tűnik, egy főemlős szervezetét nehezebb lemásolni, mint a többi fajét, mert sokkal pontosabban szinkronizálni kell az embrió és a befogadó anya "működési ciklusát". Az ember reproduktív klónozásához tehát - szerencsére - nem kerültünk közelebb, hatalmas lépést tettünk viszont a humán terápiás klónozás felé.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.