Tíz éve a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás - képes építéstörténet

Az űrkorszak kezdete óta nem volt kérdéses, hogy kellene egy igazán nagy, állandóan a Föld körül keringő laboratórium, ahol a súlytalanság előnyeit kihasználva lehetne kísérleteket folytatni. A sok szempontból sikeres, ám pályafutását ócskavasként végző orosz Mir után napjainkra lényegében el is készült az eddigi legbonyolultabb és legdrágább űreszköz. 

Mint említettük, az ISS kiépítése 1998. november 20-án vette kezdetét, amikor az orosz Zarja modult Föld körüli pályára állították. Ez az egység kezdetekben az energiaellátást, valamint a pályaváltoztatásokat biztosította, ma pedig elsősorban raktárként használják. A második modul az amerikai Unity volt, amely a rajta lévő kapcsolódási lehetőségek révén a további bővítés központi elemeként üzemelt. Az alábbi ábrán (és a cikkben később közölt, kék hátterű ábrákon) az ISS bővülésének főbb lépései követhetők nyomon, ahol az utoljára felszállított elemet éles, a korábbiakat pedig halványabb körvonalak jelzik.

A Zarja modul, két napelemtáblájával (NASA)