Kontinensünk legészakibb részén még bőven tart a hó és a tél uralma, bár a nappal már hosszabb az éjszakánál és napról napra hosszabbodik; a hómezők fényárban úsznak. Természeti érdekességekkel bőven szolgál a vidék, de - fekvése dacára - történelmi nevezetességei is vannak.

Sajnovics János: Bizonyítása annak, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos
Tovább a gyűjteményre
Norvégia, Skandinávia és egész Európa legészakibb pontja, az Északi-fok tulajdonképpen egy sziget északi csücske, ahová komppal érkeznek a turisták (a kontinens legészakibb pontja a kissé keletebbre fekvő Nordkinn-fok). A fő látnivaló júniusban és júliusban a 24 órás sarki nappal, amikor éjfélkor napfényben, de legalábbis nappali fényben lehet kitekinteni a Jeges-tenger hullámaira. Nem messze délnyugatra található Hammerfest, a világ legészakibb városa.
A Jeges-tenger neve errefelé némiképp félrevezető, ugyanis a meleg Golf-áramlat folytatása, az Észak-Atlanti-áramlás jégmentesen tartja, és az átlaghőmérséklet a parton sem süllyed fagypont alá. Így vált lehetségessé, hogy az ember már több ezer éve megjelent ezen a vidéken is: ezt bizonyítják a világörökség részévé nyilvánított altai sziklarajzok és karcolatok.
A vidéket lappok lakják - a velük való nyelvrokonságot pedig egy matematikus fedte fel. 1769 júniusában egy érdekes csillagászati jelenséget, a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását lehetett megfigyelni a sarki nappal idején. A magyar Hell Miksa csillagász és kísérője, Sajnovics János matematikus ennek tanulmányozására érkezett a Norvégia legkeletibb pontján lévő Vardö-szigetre (a mai kisvárost csak később alapították). A jelenség bekövetkezte előtt több hónapot itt töltve figyeltek fel a magyar és a helyiek által beszélt lapp nyelv hasonló hangzására. Sajnovics később Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse (Bizonyítása annak, hogy a magyar és a lapp nyelv azonos) címmel dolgozatot is jelentetett meg a témáról.

Töltse le a felvételt feliratozás nélkül, nagyobb méretben!
A második világháború sem kímélte a vidéket, amely először mellékhadszíntere volt az orosz-finn háborúnak 1939-40 telén; ennek eredményeképp Finnország elvesztette északi-tengeri kijáratát, Petsamót (ma: Pecsenga) és nikkelben gazdag térségét. A jégmentes tengeren húzódott a szövetségesek egyik utánpótlási útvonala az oroszországi Murmanszk irányába. 1944 szeptemberében erre rejtőzött az Európában valaha épült legnagyobb csatahajó, a német Tirpitz, míg brit repülők bombái el nem pusztították. Páncéljának darabjait ma is felhasználják a helyi utak építésében. Az utakon manapság csak békés, a távoli észak természeti szépségeire kíváncsi turisták és ritkábban helybeliek közlekednek.
A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét április 27-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
[origo]
Valami furcsa dolog történik a Nappal
Végre beindult a Nap: pár nap alatt négy óriási kitörés zajlott le rajta. Továbbiak is várhatók, és ezek már a Földre is hatással lehetnek. Ám a Nap az utóbbi időben ...
Valami furcsa dolog történik a Nappal
Végre beindult a Nap: pár nap alatt négy óriási kitörés zajlott le rajta. Továbbiak is várhatók, és ezek már a Földre is hatással lehetnek. Ám a Nap az utóbbi időben ...
Valami furcsa dolog történik a Nappal
Végre beindult a Nap: pár nap alatt négy óriási kitörés zajlott le rajta. Továbbiak is várhatók, és ezek már a Földre is hatással lehetnek. Ám a Nap az utóbbi időben ...
Húszezer kutya érkezett Budapestre
Több mint húszezer kutya lesz Budapesten a hét végi Kutya Világkiállításon. A rendezvényre 70 országból érkeznek kutyák, és számos olyan ritkaság is látható lesz, amiből ...
Szamárnak nem érdemes hátat fordítani
A szamarak sem agresszív állatok, de nagyobb egyéniségek a lovaknál, és a kedélyállapotuk is hullámzó. Ha rossz napjuk van, vagy éppen szaporodási időszakban ...
Máshol volt az ókor legendás csodája
Új eredmények szerint mégis létezett a legtitokzatosabb ókori csoda, a Szemiramisz függőkertje néven ismert, hatalmas építmény.
Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille
Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab - köztük négy hamisító - ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: "a párizsi nép ...
Már ölik a szúnyogokat Budapesten is
Két száraz év után idén ismét rengeteg a szúnyog, a Balatonnál 250 hektárral nagyobb a tocsogókkal fedett terület, ahol kikelhetnek. Itt már kedden, Budapesten pedig ...
Ne nyúlj a magyar koronához!
Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem ...
Mire költ a NASA a következő években?
Magáncégekkel építtet űrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, űrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb űrtávcső és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a ...
Tényleg a vízben éltek az ember ősei?
Az emberi evolúció egyik erősen vitatott elmélete szerint az ember őse bizonyos ideig vízi életmódot folytatott. A vízimajom-elmélet hívei jövő héten gyűlnek össze ...
Megfejtették a gyilkos barlang rejtélyét
Amerikai és spanyol kutatók kerestek megoldást arra a rejtélyre, hogy miért áll szinte teljes egészében csak ragadozókból egy spanyol barlangi kitöltés anyaga.
Egy magyar király, akinek nem volt kedve uralkodni
Örökletes betegség, közeli rokonok közötti házasság és elrontott neveltetés egyaránt okozhatta, hogy II. Rudolf császár és magyar király uralkodása olyannyira ...
Az eddigi legdurvább helyen tesztelték Einsteint
Az eddigi legkeményebb próbát is kiállta Einstein általános relativitáselmélete: a csillagászok egy neutroncsillagból és egy fehér törpéből álló rendszerben ellenőrizték ...
Mikor tör ki Kínából az új madárinfluenza?
Sürgősen rá kellene jönni, hogyan terjed a veszélyes vírus.
Virágot fújnak a koszba
Tisztítanak, mégis büntetik őket. A negatív graffitisek kizárólag a koromszürke falakat használják.
Saját útját filmezte végig egy csomag
Minikamerát és intelligens vezérlést szerelt postai csomagjába egy brit szaki.