Fura helyek, furcsa lények - tudományos megleptések 2008-ban

2008-ban a kutatók számos olyan helyre jutottak el, amelyről korábban álmodni sem mertek, és ahol rengeteg meglepetés várta őket. Fölfedezték a világ eddig ismert legősibb kőzetét, hihetetlen mennyiségű mikroorganizmusra bukkantak az óceáni aljzat alatt, megtalálták a legmagányosabb fajt, sőt egy több évtizede nem bolygatott hűtőszekrény is tartogatott újdonságot az élet kialakulását megelőző időszakról.

Átfogó felmérés az Antarktisz térségében

Ajánlat: Soha nem látott lények az Antarktisz vizeiből

A kelet-antarktiszi tengeri élőlényfelmérés (Collaborative East Antarctic Marine Census, CEAMARC) során rengeteg korábban ismeretlen tengeri faj egyedeit gyűjtötték be. Az Antarktisz vizeiben gyakorta a szokásosnál sokkal nagyobb méretűre nőnek az állatok: a tengerbiológusok számos hatalmas férget, kagylót, tengeri pókot gyűjtöttek be. A fedélzetre hozott élőlények egyetemek kutatóközpontjaiba és múzeumokba kerülnek, ahol meghatározzák, illetve DNS-elemzésnek vetik alá őket.

A Föld legidősebb kőzete

Ajánlat: Minden eddiginél idősebb kőzetet találtak a Földön

Radiometrikus kormeghatározás alapján kanadai tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ eddig ismert legöregebb kőzetét, amely körülbelül 250 millió évvel idősebb a korábbi rekordernél. Egészen mostanáig a legöregebb ismert kőzetnek a kanadai Északnyugati Területeken található Acasta gneiszt tartották, amelynek korát 4,03 milliárd évesre teszik. A Föld feltehetőleg legidősebb kőzetének részlete azonban a kanadai Hudson-öbölben található 4,28 milliárd éves Nuvvuagittuq zöldkő. Léteznek ennél, sőt a Nuvvuagittuq kőzetnél is idősebb cirkonszemcsék, de ezek nem alkotnak összefüggő kőzetet. A legidősebb, mintegy 4,36 milliárd éves cirkonkristályok Nyugat-Ausztráliában találhatók.

Hatalmas mennyiségű mikroorganizmus az óceánok mélyén

Ajánlat: 90 milliárd tonnányi mikroorganizmus az óceánfenék alatt

A szakemberek sokáig úgy vélték, hogy a szélsőséges körülmények - a magas nyomás, az oxigén hiánya, a szűkös tápanyag- és energiaforrás - miatt a mélységi, tengerfenék alatti környezet alkalmatlan bármilyen életforma megtelepedésére. Ez a feltételezés azonban tévesnek bizonyult. Egy nemzetközi tudóscsoport bizonyítékot talált arra, hogy a mélységi bioszférában - széntömegben kifejezve - 90 milliárd tonna mikroorganizmus él. A kutatók meglepetésére e hatalmas biomasszatömeg túlnyomó részét ráadásul nem baktériumok, hanem a régebben ősbaktériumoknak nevezett, de ma már önálló birodalomba sorolt archeák alkotják.

Egyetlen baktériumfaj alkot egy önálló ökoszisztémát

Ajánlat: Megtalálták a legmagányosabb fajt

Amerikai kutatók 2,8 kilométer mélyen a földfelszín alatt fölfedezték a világ első olyan ökoszisztémáját, amelyet egyetlen biológiai faj - egy baktérium - alkot. A Desulforudis audaxviator nevű pálcika alakú organizmus teljes elszigeteltségben, sötétségben, oxigén nélkül, 60 Celsius-fokon tenyészik a dél-afrikai Mponeng aranybányában, Johannesburg közelében. A D. audaxviator az úgynevezett extremofil (a rendkívül szélsőséges körülményeket elviselő, sőt kedvelő) baktériumok közé tartozik. A létfenntartásához szükséges energiát nem a Napból, hanem az urán radioaktív bomlása során keletkező hidrogénből és szulfátból nyeri.

Az "elveszett" kísérlet

Ajánlat: Miller "elveszett" kísérletei - többféle szerves molekula keletkezett a lombikban

Több mint fél évszázad elteltével kiderült, hogy Miller és Urey híres, az élet keletkezésével kapcsolatos 1953-as kísérleteinek eddig csak egy részét ismertük. Nemrég fény derült rá, hogy az egyik nem publikált kísérletében Miller sokkal többféle szerves molekulát állított elő, mint abban, amely híressé tette őt. A két kísérlet között csekély a különbség. A nem publikált kísérletben Miller egy összeszűkülő "üveglégszívót" használt, amely egyszerűen fölgyorsította a légáramlást a gömb alakú, légmentesen záródó üvegeszközben. A fokozott légáramlás dinamikusabb reakcióedényt, azaz "gőzben gazdag vulkáni feltételeket" hozott létre, állítják a mostani, újraelemző tanulmány szerzői.