A kutatók már jó ideje feltételezik, hogy a baktérium pálcika alakú, 2 mikrométer hosszú sejtjei egyéb mikroorganizmusokhoz hasonlóan olyan periodikusan ismétlődő elemek segítségével mozognak, amelyek leginkább a kajakevezők mozgására emlékeztetnek. Ezt a mozgást azonban nem sikerült megfigyelni - egészen mostanáig.
Hur Koser, a Yale Egyetem mérnökeivel már korábban felfedezte, hogy a baktérium és a folyadék között fellépő hidrodinamikai hatások nyomán a baktériumok fölsorakoznak egymás mögött - ez teszi lehetővé, hogy az áramlatok ellenében ússzanak. "A leghatékonyabb mozgással úsznak szemben az árral" - magyarázza Koser, aki a legmodernebb képalkotó technológiát alkalmazva több millió nagy felbontású képet készített több ezer ostor nélküli E. coli baktériumról, amint víz és glicerin oldatában evickélnek. Kiderült, hogy minél hosszabb ideig és minél közelebb vannak a felszínhez, annál lassabban "lapátolnak".
Az E. coli más baktériumokhoz hasonlóan bárhol megtelepszik, ahol víz és elegendő tápanyag áll rendelkezésére. Ilyen élőhely számára például egy folyómeder, a háztartások vízvezeték-rendszere vagy az emberi emésztőrendszer. A baktérium természetes módon jelen van az ember szervezetében, ám virulens törzsei fertőzéses megbetegedéseket okozhatnak. Mozgásuk, így elterjedésük meggátolása kulcs lehet a fertőzés megállításához.