A kacsacsőrű Brachylophosaurus nevű dinoszaurusz csontjaiból kinyert és azonosított molekularészletek megerősítették, hogy az ősi fehérjék nagyon hosszú időn keresztül képesek megőrződni. Az eredmények újabb bizonyítékokat szolgáltatnak a madárszerű dinoszauruszok evolúciójáról.
A kréta időszakból származó (80 millió éves) fehérjét nyert ki egy Hadrosaurida (kacsacsőrű dinoszaurusz) csonttöredékeiből és lágyszöveteiből egy nemzetközi kutatócsoport. A Science május 1-jén megjelent számában a kutatók arról számoltak be, hogy az eredmény megerősíti: a madarak és a dinoszauruszok szoros evolúciós rokonságban állnak egymással.
Egy korábbi vitatott lelet
2007 áprilisában részben ugyanezek a kutatók szintén a Science oldalain publikáltak két cikket. Akkor arról számoltak be, hogy egy 68 millió éves Tyrannosaurus rex csontjaiból kollagént vontak ki, ami nagyon nagy hasonlóságot mutatott a ma élő csirkék kollagénjének szerkezetével (aminosav-szekvenciáival). Nem meglepő módon a nagy nyilvánosságot kapott publikációk óriási vitákat váltottak ki.
A vita középpontjában az állt, hogy az ősi fehérjék képesek-e egyáltalán ilyen hosszú időn keresztül fennmaradni. Amikor egy állat elpusztul, a fehérjetartalom azonnal elkezd lebomlani, és a fosszilizálódó csontok esetében fokozatosan ásványi anyagokkal cserélődik le. Ez a helyettesítődési folyamat akár évmilliókig is eltarthat. A két dinoszaurusz azonban azt bizonyítja, hogy mégis van valamennyi esély, hogy a fehérjéknek legalább egy része megőrződjön.
Jobban megőrződött minták
A most megjelent cikk viszont a kutatók szerint azt igazolja, hogy a T. rex esete nem egyedi, és hogy nem mérési hibáról volt szó. Ráadásul most a kutatók, tanulva a korábbi esetből, biztosra akartak menni, és több, egymástól független laboratóriumban ellenőriztették az eredményeket. Most kétszer annyi aminosavat nyertek ki, mint a T. rex esetében, amelyeknek a minősége is sokkal jobb, így az eredmények is megbízhatóbbak.

A kutatók azután határozták el a vizsgálatokat, hogy Jack Hornerrel közösen megtalálták a 80 millió éves Brachylophosaurus canadensis combcsontját 2007 nyarán, a Montana keleti részén fekvő Judith River Formáció homokkövében. Hamar felismerték, hogy még jobb megtartásúnak látszik, mint az eredeti T. rex anyag. A kezdeti laboratóriumi vizsgálatok megerősítették ezt a feltételezést. Miután a csontot kitöltő ásványokat feloldották, a csont töredékekben eredeti szöveteket és molekulákat találtak, amelyek puha, áttetsző véredényekre, sejtekre és rostos mátrixra emlékeztettek.
A csont és a szerves maradványok kémiai kivonatát elküldték a laboratóriumokba, ahol immunkémiai vizsgálatokat végeztek, hogy meghatározzák a kollagén jelenlétét a mintákban. Az erőfeszítéseik sikerrel jártak, és különböző fehérjéket izoláltak a csontokból: kollagént, laminint és elasztint. Emellett csontsejteket és véredényeket is sikerült kivonniuk a mintákból. Független eljárással, két különböző tömegspektrométer alkalmazásával szintén megerősítették az aminosavak jelenlétét a dinoszaurusz-szövetekben.
Egy ágon a csirkével
Ezzel az eljárással 2 ppm (parts per million: milliomodrész) pontossággal tudták az egyes alkotórészek tömegarányát meghatározni, így sokkal részletesebben megállapíthatták a szekvenciákat, mint a korábbi T. rex tanulmány idején. Végeredményben összesen nyolc kollagénmolekulát és 149 aminosavat különítettek el a négy mintában, melyek szekvenciáját különböző módszerekkel többszörösen megerősítették.
A tanulmány utolsó fejezetében ismertették a részletes filogenetikai vizsgálatok eredményét, amellyel megpróbálták meghatározni a B. canadensis helyét az állatok evolúciós törzsfáján. A faj kollagénszekvencia-adatait összehasonlították egy kollagénszekvencia-adatbázissal, nevezetesen 21 ma élő állattal és két kihalt állat, a masztodon és a T. rex adataival. Ennek eredményeképpen a B. canadensis egy ágra került a T. rex-szel, valamint a csirkével és a struccal, viszont távolabb van az alligátoroktól és a gyíkoktól.
A filogenetikai analízis világos adatokat szolgáltatott, de a Dinosauria csoporton belüli rokonság megállapítására még nem elegendőek a szekvencia-adatok. Az eddigi eredmények viszont teljesen összhangban vannak a klasszikus morfológiai vizsgálatokon alapuló rendszerrel.
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.