Banglades fővárosa, Dakka, a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila és Indonézia fővárosa, Jakarta óriási károkat fog szenvedni a klímaváltozás miatt. Csak ebben a három városban 50 millióan élnek, alacsony fekvésük és szervezetlenségük pedig teljesen kiszolgáltatottá teszi őket - figyelmeztet a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet legújabb jelentésében.

Az augusztusi Morakut tájfun Kínában
Századunk legnagyobb betegsége a klímaváltozásNapjaink legnagyobb egészségügyi veszélyfaktorává kétségkívül a klímaváltozás vált - ez lehet az összegzése a világ egyik vezető egészségügyi szakfolyóirata és a University College London által publikált jelentésnek, amely a globális fölmelegedés e század során várható egészségügyi hatásait veszi számba.
Ázsia a világ legnépesebb kontinense, és ez okból, valamint a klímaváltozás hatásai és a földrész viszonylag alacsony szintű felkészültsége, szervezetlensége miatt a legsérülékenyebb. A klímaváltozás már manapság is sok gondot okoz a kontinens fejlődő térségeinek nagyvárosaiban, a jövőben pedig egyenesen drámai változásokat hoz majd - foglalta össze a WWF nemrégiben kiadott, Mega-stressz a megapoliszokban című jelentésének mondanivalóját Kim Carstensen, a nemzetközi szervezet globális klímaváltozással foglalkozó részlegének vezetője.
A földrész átlaghőmérséklete az elmúlt száz év során 1-3 Celsius-fokkal emelkedett - olvasható a jelentésben. A csapadékeloszlás változóban van, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, a tengerszint emelkedik. Ázsia legnagyobb városai közül sok a tengerparton, folyótorkolatokban terül el, és túlzsúfoltak, ami fokozza sérülékenységüket. A peremkerületeikkel és agglomerációjukkal együtt például csak Dakka, Manila és Jakarta városában közel 50 millió ember él.
A kiemelt 11
Hogy világosan lássuk az ázsiai városok veszélyeztetettségét, a WWF különböző szempontokat (tengerszint-emelkedést, viharokat, áradást, szárazságot, szociális és gazdasági érzékenységet) figyelembe véve listát készített a tömegkatasztrófáknak leginkább kitett megapoliszokról. A kiválasztott - a klímaváltozás által különösen érintett - 11 városból a tízes skálán kilenc pontot kapott, s ezzel a legveszélyesebb hely Banglades fővárosa, a több mint 12 milliós lakosú Dakka. A hatalmas, viszonylag szegény város csak néhány méterrel fekszik a jelenlegi tengerszint felett. Már most is rendszeresen sújtják trópusi ciklonok és áradások - az ezek által okozott károk elhárítására a város szervezettsége kevéssé alkalmas. Nyolc pontot ért el a listán a Fülöp-szigetek fővárosa, a 14 milliós Manila és Indonézia fővárosa, a 24 milliós Jakarta. Csak egy kategóriával kevésbé veszélyeztetett az indiai Kalkutta és Kambodzsa fővárosa, Phnompen.
A fentieknél jobb helyzetben lévő városokra, Sanghajra, Hongkongra, Kuala Lumpurra és Szingapúrra is egyre több problémát zúdít majd a klímaváltozás, az emelkedő tengerszint, az egyre gyakoribb heves esőzések, áradások és hőhullámok képében. Hongkongban például a mostaninál sokkal kevesebb lesz a hűvösebb napok száma, míg Szingapúrban a dengue-láz terjedése már most kimutatható - áll a jelentésben.

Az összes vizsgált szempont figyelembevételével készült általános sebezhetőségi sorrend (tízes skála)
Bolygónk felszínének kevesebb mint egy százalékán állnak városok, ám a Föld népességének fele itt él, és a települések nagy része növekvőben van. A városok és közvetlen környezetük használja fel a világon elfogyasztott energia 75 százalékát és ugyanilyen mértékben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához. Ha nem változtatunk jelentős mértékben a városok energiahatékonyságán, és nem szabunk korlátokat a kibocsátásnak, nem kerülhetjük el a klímaváltozással járó katasztrófákat sem a városokban, sem vidéken. "A katasztrófakezelésnek központi helyet kéne kapnia az érintett országok kormányzatainak tervei között" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek a jelentés kapcsán Mark Dia, a Greenpeace manilai kampányvezetője.
A WWF felszólította az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) e héten Szingapúrban ülésező országait, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az éves csúcstalálkozó végén az APEC 21 tagországa várhatóan nyilatkozatot ad ki arról, hogy a részükről támogatni fogják egy új klímamegállapodás létrejöttét az év végén Koppenhágában megrendezendő klímacsúcson, egyúttal igyekeznek megnyitni kereskedelmüket a zöld technológiák számára.
Fékevesztett klímaváltozás
Az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által 2007-ben közzétett optimista forgatókönyvek szerint az évszázad végére 2 Celsius-fokos, a legrosszabb kibocsátásnövekedéssel számoló szcenárió szerint 6 Celsius-fokos fölmelegedéssel kell számolnunk. Ahogy az idő telik, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a 2007-ben vázolt katasztrofális, sőt még annál is rosszabb forgatókönyv van megvalósulóban - ezt erősítették meg a világ vezető klimatológusai az IPCC 2009 márciusában megtartott találkozóján, kiemelve: az emberiség egésze igen érzékeny még az enyhébb klímaváltozásra is, a szegény országok számára azonban különösen nagy veszélyt rejthet. A 2 Celsius-foknál nagyobb emelkedés nagy terhet ró majd a társadalmakra, ami földrajzi régiónként különböző módokon jelentkezik, de mindenképpen komoly egészségügyi problémákhoz vezet.

Nyomornegyed Mumbaiban
A fejlődő országok többmilliós megapoliszaiban élők e városok népességének rohamos növekedésével fokozódó környezeti veszélynek vannak kitéve. A klímaváltozással járó környezeti katasztrófák, árvizek, földcsuszamlások és az ezek nyomán fellépő egészségügyi katasztrófák, járványok és balesetek egyre gyakrabban sújtják e túlnépesedett régiókat. A Földön ma 1,6 milliárd embernek nem jut áramellátás. Ennek hiányában ezeknek az embereknek nem jut biztos világítás, fűtés, nem biztosított a közlekedés, nem áll rendelkezésükre telefon, élelmüket nem tartósítja hűtőszekrény - ezek pedig mind egészégügyi kockázatot hordoznak. Áramellátás híján ezek az emberek az energiát a környezetükre és saját egészségükre egyaránt kockázatos módon szerzik be, ráadásul a tüzelő megszerzése a legtöbb szegény társadalomban a nők és a gyermekek feladata.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.