Térkép és elemzés a vasárnapi meteor lehetséges útvonaláról

2010.03.04. 17:25

Vasárnap, kevéssel éjfél előtt egy nagy meteor megsemmisülése okozott igen fényes felvillanást hazánk északi része felett. A tűzgömb és a robbanás által keltett rezgéseket a térség földrengésjelző állomásai is rögzítették. Az adatok feldolgozásával megbecsülhető a meteor felrobbanásának helye és az is, hogy ha a meteor egy része meteoritként földet ért, ez hol történhetett.

Mint arról tegnap este beszámoltunk, öt földrengésjelző állomás egymástól függetlenül rögzített jeleket a vasárnap esti tűzgömbjelenség időpontjában, és az egyik állomás adatai alapján a rendkívül fényes meteorjelenséget okozó test földet ért. Az alábbi elemzést a kutató szerzők bocsátották rendelkezésünkre. Az azóta készült alaposabb elemzésben már óvatosabban fogalmaznak, mint szerdán este, de továbbra is lehetséges bescsapódásként értelmezik az egyik állomás jeleit.

Térképünkön (lásd lejjebb) a térség földrengésjelző állomásainak helyét kis háromszögekkel jelezzük, és a következő betűkódok segítségével azonosíthatjuk, hogy az egyes rezgési adatokat hol rögzítették. Az állomások: CVRS: Cervenica (Vörösvágás), az Eperjes-Tokaji hegység nyugati lejtőibe vájt opálbányák egyikében működik; PSZ Piszkéstetőn; TRPA a tarpai hegyen települ; NIE és KWP északon, már Lengyelországban van, míg a KOLS jelű állomás, bár elég közel volt az eseményhez, értelmezhető jelet alig szolgáltatott.

Forrás: Forrás: MTA Szeizmológiai Intézet

Nagyobb méretben itt

A földrengésjelző állomások leginkább épp a földrengések észlelésére készültek, azonban emberi hatásokat (nagyobb robbantások, légikatasztrófák), vagy olyan, nem földi eredetű események által okozott rezgéseket is észrevesznek, mint amilyen a mostani meteorrobbanás volt. A jelenség helyének megállapításához tudnunk kell a rengéshullámok terjedési sebességét és legalább 3 állomáson az első beérkezés időpontját.

Esetünkben 4 állomás (CVRS, PSZ, TARP és NIE) szolgáltatott egyértelmű jelet. A földrengéshullámok igen gyorsan, akár másodpercenként 2 kilométeres sebességgel is terjedhetnek. Amikor az észlelési eredményeket így próbáltuk értelmezni, semmilyen értelmes matematikai megoldás nem mutatkozott, a fő rezgés tehát nem a földben terjedt. Megbecsültük a jelenség helyét a hang- és légköri lökéshullámok ismert sebességének (kb. 330 méter/másodperc) felhasználásával is. Így a robbanás helyére már jobb modell-adatokat kaptunk: a robbanás legvalószínűbb helye - amint a térképen is bejelöltük - Kassától dél-délnyugati irányban, a magyar határ irányában van (a becslés azonban 20-30 kilométeres hibával is terhelt, amelynek egy részét az okozza, hogy a maga a robbanás nem a felszínen, hanem mintegy 10 kilométeres magasságban történt).

Forrás: Forrás: MTA Szeizmológiai Intézet

Nagyobb méretben itt

A meteornak a sűrű légkörbe belépésekor bekövetkező felrobbanása (az, amely a videofelvételeken is jól látható, és a teliholdnál sokszorta fényesebb felvillanást okozta) tehát olyan erős léglökés-hullámot indított el, hogy azt még a 100 kilométeres távolságban levő szeizmológiai állomások is mutatták. A másik érdekes kérdés, hogy lejuthatott-e a meteor néhány darabja a felszínre?

Erre vonatkozóan a vörösvágási (CVRS) regisztrátum mutat gyanút keltő jelet. A lökéshullám beérkezése előtt ezen az idősoron láthatunk egy kisebb kilengést, amelyet akár a hangnál gyorsabban érkező kisebb törmelék becsapódása is okozhatott. A robbanást bemutató videofelvételen is látható, hogy a nagy villanás után egy izzó pont lefelé indul, majd eltűnik a hegyvonulat mögött. Bár a felszíni becsapódás tényét a szeizmogram nem bizonyítja, a lehetőségét azonban elképzelhetővé teszi. Amennyiben pedig a meteor délnyugati irányból érkezett, és körülbelül 10 kilométer magasban robbant (ezeket az adatokat nem mi mértük, hanem a korábbi híradásokból vettük át), úgy a felszínt esetleg elérő maradványok (a meteoritok) legvalószínűbb földet érési helye Kassától keletre, a vörösvágási szeizmológiai állomástól délre (a fenti térképen szaggatott vonallal jelölt ellipszis térségében) lehet.

Készítette: Tóth László (MTA Szeizmológiai Intézet), Timár Gábor, Horváth Ferenc (ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)

KAPCSOLÓDÓ CIKK