Az alacsony embereknél jóval gyakoribb a szívinfarktus

Vágólapra másolva!
Egy 3 millió emberen végzett, minden eddiginél átfogóbb elemzés megerősítette, amit 1951-ben vetettek fel először: testmagasságunk nem közömbös tényező a szívbetegségek kialakulása szempontjából. 52 korábbi tanulmány alapján végre komoly megerősítést nyert, hogy az alacsonyabb embereknél gyakoribb a halálos szívinfarktus kockázata, mint a magasabb személyeknél.
Vágólapra másolva!

A European Heart Journal legújabb számában jelent meg az a tanulmány, amely elsőként elemezte valóban átfogóan a magasságra és a szívinfarktus kockázatára vonatkozó adatokat. A publikáció megerősítette, amivel mostanáig már csaknem 1900 tanulmány foglalkozott: az alacsony férfiaknál és nőknél nagyjából másfélszeres a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegség alakuljon ki, majd ennek következtében haljanak meg, mint a magas embereknél - írja az EurekAlert az Európai Kardiológus Társaság közleménye nyomán.

Dr. Tuula Paajanen, a finnországi Tampere Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője kollégáival elsőként tekintette át az összes témába vágó tanulmányt. A testmagasság és a szívbetegségek gyakorisága közti összefüggést már évek óta sejtik, de mostanáig egyetlen kutatásnak sem sikerült egyértelműen igazolnia ezt a kapcsolatot. Az elemzésbe bevont ötvenkét publikáció egymástól eltérő módszertana miatt nem sikerült olyan magasságot meghatározni, amelytől már jelentősen nőne a szívbetegségek kockázata, ehelyett a legalacsonyabb és a legmagasabb emberek adatait vetették össze egymással. Az alacsony személyek átlagosan 160,5 centiméternél kisebbek, míg a magasak átlagosan 173,9 centiméter felettiek voltak.

Az adatok metaanalíziséből kiderült, hogy a legalacsonyabb csoportba tartozó személyek másfélszeres eséllyel halnak meg valamely szív- és érrendszeri betegség következtében, mint a legmagasabbak. A szívbetegségek között egyaránt szerepelt a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegség: ha külön nézték a férfiakat és a nőket, akkor a férfiaknál a halálozás 37%-os kockázatnövekedését tapasztalták az alacsonyabbaknál, míg a nőknél mindez 55%-os volt a legmagasabbakhoz képest. (A metaanalízis több, hasonló célú és hasonló kérdésre választ kereső vizsgálat adataiból készített összevont, összegző elemzés, mely általában a szakirodalomban megjelent közleményeken alapul. A metaanalízis egyik nagy előnye, hogy egy hatás becslése vagy valamely feltevés vizsgálata sokkal nagyobb mintán végezhető el, mint az egyes vizsgálatokban külön-külön.)

Az eredmények alapján a jövőben nagyobb erőfeszítést kellene tenni annak érdekében, hogy megtalálják a jelenség élettani magyarázatát - írják a kutatók. Ez ugyanis nem ismert pontosan: lehetséges, hogy az alacsonyabb embereknek kisebbek a szívkoszorúereik, amelyek így az élet során korábban elzáródhatnak, mint a nagyobb átmérőjű erek. Ebben természetesen a már jól ismert kockázati tényezők is szerepet játszanak, így nem arról van szó, hogy az alacsony növésű embereknek túlzottan kellene aggódniuk a jövőben. A kutatás fő üzenete ehelyett az, hogy az alacsony testmagasság önálló kockázati tényezőként is elfogadásra kerüljön: azoknak, akik a legkevésbé magasak, érdemes lehet még jobban odafigyelniük az életmódjukra.

A kutatás eredményeit a folyóirat szerkesztői kommentárja is pozitívan értékeli. Jaakko Tuomilehto, a Helsinki Egyetem közegészségügy-professzora megalapozottnak nevezi a tanulmány következtetéseit, egyben figyelmeztet rá, hogy természetesen a magas emberekkel is könnyedén végezhet szívbetegség, ha nem a megfelelő módon élnek. "A magasság nem véd a szívbetegségek ellen, mindössze arról van szó, hogy az alacsony testmagasság egy külön kockázati tényezővé vált, amelyre eddig nem volt komoly bizonyítékunk" - írja Tuomilehto.