Hangyákat zombivá alakító új gombafajokat fedeztek fel

Vágólapra másolva!
Egyes trópusi gombafajok saját szaporodásuk érdekében képesek úgy módosítani a hangyák viselkedését, hogy a rovarok a megfelelő helyre szállítsák a gombákat. Egy nemzetközi kutatócsoport most négy új faját fedezte fel ezeknek a gombáknak.
Vágólapra másolva!

Az Ophiocordyceps nemzetségbe tartozó élősködő gomba a megfertőzéstől kezdve fokozatosan arra kényszeríti a lóhangyát, hogy elhagyja a fák koronájában megbúvó fészkét, és alacsonyabb növényekre vagy fiatal hajtásokra másszon le. A rovar utolsó cselekedeteként még rágójával megkapaszkodik egy földközeli levélbe, majd elpusztul. Akár hetekig is lóghat ilyen pózban, a gomba pedig tovább növekedik a tetemben. Idővel a parazita termőtestet növeszt ki az állat tarkójából, amelyből egy hét múlva kihullnak a spórák. Minden egyes spóra egy újabb hangyát képes megfertőzni - s elölről kezdődik a körforgás.

Három kutató, a brit Harry C. Evans, a brazil Simon L. Elliot és az amerikai David P. Hughes most négy új élősködő gombafajról számolt be, melyekre fertőzött hangyák tanulmányozása közben bukkantak Brazíliában. A szakembereknek azt is sikerült kimutatni, hogy az új gombák nagymértékben specializálódtak egy-egy hangyafajra. Az új fajokat a cikk szerzői nevezték el (O. camponoti-rufipedis, O. camponoti-balzani, O. camponoti-melanotici, O. camponoti-novogranadensis). A gombák leírásai a szabad hozzáférésű PLoS ONE online folyóirat legújabb számában jelentek meg, s ez az első eset, hogy nemzetközi nevezéktannak megfelelő, érvényes gombaneveket publikáltak kutatók egy, csak online megjelenő lapban.

A cikk azért is figyelemreméltó, mert ráirányítja a figyelmet a veszélyeztetett élőhelyek fölfedezetlen, összetett biológiai kölcsönhatásaira. A négy új faj mind Brazília atlanti esőerdeiből származik, amelyek biológiai sokszínűségét az ember nagyon nagy mértékben károsította: mára az eredeti növénytakaró 92 százaléka eltűnt.

A biológiai sokféleség elvesztésének hatása a közösségi szerkezetre jól ismert, de azt nem tudják a kutatók, hogy a paraziták, például ezek a hangyákat zombivá tevő gombák, miként birkóznak meg az élőhely széttöredezettségével. E gombák életciklusa rendkívül bonyolult, ezért is alkalmas a tanulmányozásuk annak kiderítésére, miként hat az erdők feldarabolódása az ilyen élősködők által terjesztett betegségek dinamikájára.