Meddig szorítja a zsákmányt egy óriáskígyó?

Honnan tudják az óriáskígyók, hogy mikor engedhetik ki halálos szorításukból zsákmányukat, és kezdhetnek neki a lakomának? A legújabb kutatásokból kiderült, hogy érzékelik a préda szívdobogását, és a szív leállásából állapítják meg a halál beálltát.

Ha az óriáskígyó (Boa constrictor) körbefonja áldozatát, a halálos szorításból lehetetlen kimenekülni. A zsákmány minden kilégzésekor kicsit szorosabban tekeredik a préda köré, így előbb-utóbb megfojtja. Nem foglalkozik azzal, hogy túlságosan összemorzsolja a zsákmányul ejtett állatot - gyíkot, madarat vagy emlőst -, viszont energiapazarlás lenne, ha tovább szorítaná, mint ameddig feltétlen szükséges.

"A szorítás energetikailag költséges és potenciálisan veszélyes tevékenység" - írják a pennsylvaniai Dickinson College kutatói a Biology Letters folyóirat szerdai számában. "Így rendkívül előnyös lenne a szorító kígyónak, ha pontosan meg tudná határozni, mikor lesz a préda tehetetlen, képtelen a menekülésre vagy a támadásra" - olvasható a cikkben.

A szorításra fordított idő és erő változtatása úgy tűnik, hogy veleszületett képessége az óriáskígyónak, de a tanulmány arra utal, hogy a kígyók még javítani is tudják természet adta képességeiket.

Áldozatát fojtogató óriáskígyó (Scott Boback felvétele)

Egy vadon élő óriáskígyó általában 20 percig szorít egy patkányt, mielőtt elfogyasztaná. A kígyók vizsgálatához a kutatók dobogó műszívet helyeztek elpusztult, de még meleg patkányokba. Miután a kutatók odaadták a kígyóknak a kísérleti zsákmányt, háromféle esetet vizsgáltak: egész idő alatt hagyták "dobogni" a műszívet, 10 perc után kikapcsolták a dobogást, vagy be se kapcsolták.

A kutatások vezetője, Scott Boback és társai azt írják tanulmányukban, hogy sikerült egyértelműen kimutatniuk: az óriáskígyók a zsákmányuk szívveréséhez igazítják a szorításuk erejét és időtartamát. Amikor a műszív vert, a kígyók kétszer olyan hosszú ideig és kétszer akkora erővel szorították a zsákmányt, mint amikor a szív nem dobogott. Amikor a kutatók 10 perc után leállították a szívet, pár perccel később a kígyók is abbahagyták a szorítást.

Még azok a fogságban tenyésztett kígyók is így reagáltak, amelyek korábban sosem ettek élő zsákmányt. Ez arra utal, hogy a szorítás erejének és idejének szabályozása veleszületett tulajdonság.

A kutatók úgy vélik, hogy a gyík zsákmányok miatt alakulhatott ki a szívverés érzékelésének képessége. A gyíkok lassú anyagcseréjük miatt akár még több órát élhetnek, miután a kígyó elkezdi szorítani őket. A szívük még akkor is ver, amikor már nem mozdulnak. Így csak a szívverés leállása jelzi egyértelműen a kígyónak, hogy a préda elpusztult.