Közölték az eddigi legjobb filmet egy vörös lidércről

A viharok felett a másodperc töredékéig felbukkanó vörös lidércek máig rejtélyes jelenségek a Föld felsőlégkörében. Ezekről mutatott be most minden korábbinál jobb filmet és űrfelvételt a NASA.

Minden korábbinál jobb űrfelvételt és filmet készítettek egy viharközpont feletti vörös lidércről, amelyeket most közöltek a NASA honlapján. A vörös lidérceknek nevezett magaslégköri jelenségek villámokat produkáló aktív viharközpontok felett jelennek meg egy-egy töredékmásodpercig. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről rögzített fotón egy ilyen jelenség azonosítható.

A fehér viharközpont és a felette, halványabban mutatkozó vöröses lidérc. Jobbra az űrállomás robotkarja, balra az egyik napelemtábla lóg be a látómezőbe (Image Science & Analysis Laboratory, NASA Johnson Space Center). A kép nagyobb méretű változata

Még izgalmasabb, hogy két repülőgépről is sikerült filmre venni a jelenséget. Másodpercenként 10 ezer filmkockát rögzítve egy japán NHK kamerával készült az alábbi film, amelyet két, egymástól 24 kilométerre haladó repülőgépről rögzítettek. A film elején még oldalról, kis nagyítással láthatunk viharfelhőket, amelyekben villogást okoznak a villámok, majd a film végén egy látványos lidérc részletei nagy nagyítással is láthatók. Jól megfigyelhető, hogy a jelenség több különálló szálra bomlik, és benne nagy sebességgel haladó, sugárzó részek mutatkoznak. Az űrállomásról és a földi légkörből készített felvételek kombinálásával sikerülhet a lidércek térbeli viselkedésére is következtetni, amit a következő hónapokban részletesen is elemeznek a kutatók.

Repülőgép fedélzetéről rögzített filmfelvétel egy lidérc jelenség részleteiről

A vörös lidércekről még keveset tudnak a szakemberek. A Légköroptika.hu honlap leírása szerint nagy méretű, gyenge fényű, vörös színű felvillanások, amelyek zivatarfelhő felett alakulnak ki. A jelenség függőleges kiterjedésű, szálas szerkezetű, gomba vagy medúza alakjára hasonlító felfénylés. Magassága akár 70 kilométer is lehet, alja 20-30 kilométeren, teteje 90-95 kilométeres magasságban látható. Élettartama igen rövid, mindössze néhány milliszekundum, ezért észlelése igen nehéz. 1989-ben fedezték fel őket, és azóta számos más hasonló jelenséggel együtt a légkörfizikai kutatások egyik legizgalmasabb területét jelentik.

Az első színes felvétel egy lidércről, amelyet egy repülőgépről rögzítettek még 1994-ben

A villámlásoknál általában negatív töltés halad a Föld felszíne felé a felhőből. Az esetek körülbelül 10%-ánál fordított a helyzet, és a felhőből pozitív töltés halad lefelé. Ekkor kedveznek a körülmények a lidércek kialakulásához a felhők felett. Egyelőre még nem tudni, pontosan mi az összefüggés a felhőkből lecsapó villámok és a felhők feletti, mezoszférának nevezett térségben zajló folyamatok között, de a lidércek megfigyelése ebben segíthet.