Teljesen új információküldést próbáltak ki

A távíró, rádió és száloptika után a távközlés következő módja a mindenen áthatoló neutrínókkal valósulhat meg. Az első próba megtörtént.

A neutrínók elektromosan semleges, rendkívül kis tömegű részecskék, melyek földi körülmények között magreakciókban jöhetnek létre, a legnagyobb kozmikus neutrínóforrások azonban a szupernóvák. Ezenkívül - a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlóan - létezik egy neutrínó háttérsugárzás is, mely szintén az ősrobbanás bizonyítéka. A neutrínók legbotrányosabb tulajdonsága "lustaságuk" a többi részecskével való kölcsönhatásra. Bármely tetszőlegesen kiválasztott négyzetcentiméteres felületdarabkán - így például bőrünkön is - másodpercenként egymilliárd neutrínó halad át - és gyakorlatilag egyikük sem nyelődik el. Egy fényév vastagságú ólomfal vagy egy közönséges neutroncsillag kellene a neutrínók felének elnyeléséhez.

A neutrínóknak ez a tulajdonsága kedvező lenne az információ továbbításában, viszont szinte lehetetlenné teszi annak fogadását. Mivel a neutrínók mindenen áthatolnak, felhasználhatók lennének földalatti vagy tenger alatti helyekkel való kommunikációra. A tengeralattjárók például neutrínók közvetítésével beszélhetnének a felszíni irányítóközponttal. Az üzenet vételéhez azonban rendkívül nagy tömegű detektor kellene. Az atommeghajtású tengeralattjárók esetében a fedélzeti atomreaktor által termelt neutrínók zavaró hatását is ki kellene küszöbölni.

A kutatók mindezek ellenére kipróbálták már a neutrínópostát. Az adó a NuMI (Neutrinos at the Main Injector) volt, a vevő a 170 tonnás MINERvA detektor, a kommunikáció pedig a köztük levő 210 méter vastagságú sziklán keresztül valósult meg. Az első üzenet a "neutrínó" szó betűzése volt. Másodpercenkénti 0,1 bites sebességével egyelőre nem ez a leggyorsabb közvetítési forma: a "neutrínó" szó nyolc karakterének átküldése több mint két órán át tartott.