Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza

A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.

A Dordogne megyei Abri Castanet lelőhelyén most megtalált véseteknél régebbi, azaz 37 ezer évesnél idősebb barlangrajzokat valószínűleg még nem találtak, de a leletek legalábbis egyidősek a szintén franciaországi híres Chauvet- és a kevésbé ismert Aldene-barlang ábrázolásaival. Mindezt a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb számában közölte Randall White, a New York-i egyetem antropológiaprofesszora és tizenöt munkatársa.

A most megtalált ábrákhoz hasonlók nem ritkák a Dordogne megyei Vézere folyó völgyében - ahol Abri Castanet is fekszik. (Ilyen ábrákat mutat be például a hominides.com is.) E formák jelentéséről - alighanem női nemi szervekre utalhatnak - egy évszázada vitatkoznak a szakértők. Az elsőkre 1911-ben bukkantak a dél-franciaországi lelőhely környékén: Henri Breuil abbé a közeli Abri Blanchard-ból számolt be női genitáliákra emlékeztető formákról.

Castel-Merle keleti oldala: Abri Blanchard (a távolban) és Abri Castanet közvetlenül jobbra (Forrás: Raphaëlle Bourrillon)

Abri Blanchard-ban és a most fantasztikus leleteket produkáló Abri Castanet-ben 15 éve vizsgálódik a kutatócsoport. Díszítőelemek százait találták meg eddig: átlyukasztott állati fogakat és kagylókat, elefántcsontot, szappankőből készült gyöngyszemeket és mészkőlapokra festett jeleket.

A most megtalált jelek és leletek azonban különböznek az 1994-ben feltárt chauvet-i helyszíntől: Abri Castanet területén az emberek mindennapi életüket élték a "műtárgyak" és "műalkotások" között. A csontokat, fogakat, köveket a menedékhely padlóján munkálták meg, a díszítményeket itt készítették, de tüzet is itt gyújtottak. A Chauvet-barlangban viszont a rajzok mélyen a föld színe alatt bújnak meg, távol a mindennapi tartózkodási helytől.

Abri Castenet-ből származó bevésett ábrázolás - feltehetően női nemi szervre utal a barlang összeomlott boltozatának egy darabján (Forrás: Raphaëlle Bourrillon)

Hogy kiderüljön, valóban barlangrajzról volt-e szó Abri Castanet-ben is, a kutatóknak előbb rekonstruálniuk kellett magát a barlangot. Mára ugyanis csak egy omladék jelzi a régészeti helyszínt. Előbb tehát szét kellett választani két egymásra zuhant kőréteget.

Tojásdad alakú női nemi szerv azonosíthatatlan vésetekkel társítva (Forrás: Raphaëlle Bourrillon)

A száz évvel ezelőtti geológiai módszerek arra nem voltak alkalmasak, hogy megállapítsák: tényleg egy barlang felső boltozata szakadt rá a talapzatra, és nem valami más folyamat eredményeként került egymásra a két mészkőréteg. (A beomlást végül azzal tudták igazolni, hogy a két réteg között nem volt üledék.) Amikor a rétegeket szétválasztották, a "mennyezet" alján három - 37 ezer évesre datált - ábrát fedeztek fel. Ezek egyike állatra emlékeztette a kutatókat, a másik, egy tojás alakú, pedig női nemi szervre utal szerintük, a harmadik egy törött gyűrűt jelképez.

Abri Castanet-ből származó töredék, amelyen egy nem azonosítható állatalak tűnik fel - vörös és fekete színű festéssel (Forrás: Raphaëlle Bourrillon)

A már 2007-ben feltárt sziklacsoport menedékhelyként szolgált egy csapatnyi aurignaci rénszarvasvadásznak. A pattintott kőkorszakbeli aurignaci kultúra mintegy 28 ezer évvel ezelőtt tűnt el. E kultúra jelentősége, hogy alighanem ez volt az első, amely a Neander-völgyiek után kialakult Európában, méghozzá az Afrikából érkező és egész Eurázsiában hamarosan szétszóródó újabb embercsoportok révén.