Felhőkarcoló magasságú hullámokat fedeztek fel

A körülbelül 300 méter magas hullámok a Csendes-óceán aljzatáról nyomulnak be a felettük lévő víztömegbe.

A víz alatti jelenséget a Csendes-óceánban, Szamoától északkeletre fedezték fel. A hatalmas hullámok mélytengeri áramlatokból alakulnak ki, amikor az óceánfenék domborzata felemelkedésre kényszeríti a délről észak felé áramló hideg, sós vizet. A felemelkedő víz benyomul a fölötte lévő, melegebb vízrétegekbe, közel 300 méter magasan. Az óriáshullámokat a hullámok összeomlásakor kialakuló turbulenciák megfigyelése alapján fedezték fel.

A hatalmas mélytengeri áramlat az Antarktisz felől érkezik az aljzaton, és Szamoától északkeletre befolyik a Szamoa-átjáró (Samoan Passage) nevű, körülbelül 40 kilométer széles víz alatti kanyonba. Minden másodpercben 6 millió köbméter víz préselődik át ezen a hatalmas résen, ami olyan, mintha 35 Amazonas folyna át rajta egyszerre Forrás: Washington University

A víz alatti óriáshullámok a kutatók szerint fontos szerepet játszanak az óceánok vizének átkeverésében, így abban is, hogy a vízben lévő tápanyagok egyenletesen oszoljanak el. A Washingtoni Egyetem "hullámvadász" kutatóhajója két éve vizsgálja a mélytengeri áramlásokat, amelyek alapvető szerepet játszhatnak a klímaváltozás szabályozásában. A jelenlegi klímamodellek ugyanis azt feltételezik, hogy a mélytengeri vizek egyelőre hatékonyan mérséklik a felmelegedést, mert a vártnál több szén-dioxidot tudnak megkötni. A nagy kérdés az, hogy mi történik, ha ez a folyamat egyszer véget ér (számos szakértő szerint ott kezdődnek majd az igazán nagy problémák).

A "hullámvadász" fedélzetén Forrás: Washington University