Mennyi idő kellene egy szupervírusnak?

A kontinensek közötti repülőjáratok miatt napjainkban egy erősen fertőző kórokozó könnyedén elterjedhet. De vajon mennyi idő alatt tudna mindenkit megfertőzni?

A kórokozó számára ideális körülmények esetén egy különösen fertőző vírus egy év alatt utolérne mindenkit a Földön, írja a Popular Science. Ira Longini, a Washington Egyetem biostatisztikusa az ismeretterjesztő lapnak azt mondta, hogy ha New Yorkban ütné fel a fejét a vírus, akkor egy héten belül már Londonban lenne. Ezek után Észak-Amerikában és Európában már könnyedén tovább tudna terjedni, bár ahhoz, hogy ez megvalósuljon, számos tényezőnek teljesülnie kell.

A szupervírus valószínűleg az influenza valamelyik törzse lenne, mert ezek könnyedén terjednek tüsszögés vagy köhögés útján. A járványnak egy nagyobb reptérrel rendelkező városból kell kiindulnia, hogy a vírus könnyebben elterjedjen a városok, kontinensek között. Andrew Pekosz, a Johns Hopkins Egyetem virológusa és immunológusa szerint pedig télen van igazán esélye a kórokozónak, amikor megbújhat a többi, felső légúti panaszokkal járó betegség között, így a kutatók sokkal nehezebben tudnák azonosítani a járványt okozó szupervírust.

Az influenza napjaink egyik legjelentősebb heveny légúti vírusfertőzése. Súlyát világjárványt okozó képessége és gyakori, esetenként magas halálozású szövődményei adják. Kisebb influenzajárványra minden évben számítani kell, rendszerint az őszi-koratavaszi hónapokban. Egy-egy járvány alkalmával hazánkban mintegy 1,5-2 millió ember fordul influenzaszerű tünetekkel orvoshoz.

2011-ben nagy nemzetközi vihart kavartak holland kutatók azzal a bejelentésükkel, hogy előállították a madárinfluenza (H5N1) mutáns törzsét, amely potenciálisan képes tömegesen embereket megfertőzni. A kutatók cikküket elküldték a Science folyóiratnak, ám az Egyesült Államok biológiai biztonsággal foglalkozó tudományos tanácsadó testülete nem hagyta jóvá a publikáció közlését. Ezzel párhuzamosan amerikai kutatók egy hasonló cikket nyújtottak be a brit Nature folyóiratnak, melyet szintén nem jelentettek meg. Több hónapos egyeztetés után végül a testület jóváhagyta a cikkek átdolgozott formában történő publikálását.

A két kutatócsoport laboratóriumban genetikai módosítással olyan mutáns H5N1 vírust hozott létre, amely vélhetően könnyen terjedne emberek között is. A madárinfluenza-vírus vad törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre ezek a vírusok nem terjednek. A holland kutatócsoport bebizonyította, hogy a H5N1 vírus az emberi influenzafertőzés modellezésére szolgáló vadászgörények között igen kevés, már öt mutációt követően a levegőben terjed. A H5N1 anélkül hozott létre fertőző mutáns vírustörzset, hogy más influenzavírussal keveredett volna.