Az orrszarvúszarv többet ér, mint az arany

2013.03.04. 8:43

Környezetvédelmi szakemberek arra sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy tegyék lehetővé az orrszarvúszarv legális kereskedelmét. Véleményük szerint ez az utolsó lehetőség, hogy megmentsék a kihalástól ezeket az állatokat.

Az orrszarvúakból előállított termékek globális tiltása megbukott, fejtette ki négy vezető környezetvédelmi szakember a Science magazin legújabb számában. A világon még megmaradt keskenyszájú és szélesszájú orrszarvúk halálozási rátája pedig az égbe szökött a telhetetlen nemzetközi igényt ellátó orvvadászat miatt.

Az egyik alfajt, a nyugati keskenyszájú orrszarvút 2011-ben kihaltnak nyilvánították. Mostanra csupán 5000 keskenyszájú (Diceros bicornis) és 20 000 szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) maradt életben. Döntő többségük Dél-Afrikában és Namíbiában él.

Dél-Afrikában az orvvadászat évente megduplázódott az elmúlt öt évben, a növekedést az orrszarvúszarv árának iszonyatos emelkedése serkenti. 1993-ban nagyjából 4700 dollárt adtak egy kilogramm szarvért, 2012-re ez az ár 65 000 dollárra emelkedett. A Scence cikke szerint az orrszarvúszarv jelenleg többet ér, mint az arany. Ez a drágulás főként a hagyományos kínai orvoslás iránt fogékony gazdag ázsiai vásárlók növekvő igényeivel magyarázható.

Geoff York
Az anyának és borjának a természetvédők vágták le a szarvát

A veszélyeztetett állatok kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény (CITES) tilalma csak azt érte el, hogy rendkívül jövedelmezővé vált a legkorszerűbb eszközöket (például helikoptereket és kábító nyilakat) alkalmazó, iparszerű orvvadászat, amelynek következtében riasztó méretekben mészárolják le az orrszavúakat.

A kínai orvoslást igénybe vevők felvilágosító oktatása, hogy ne használjanak orrszarvúszarvat, teljesen hatástalannak bizonyult a kereslet csökkentésére.

Duan Biggs, az ARC Centre of Excellence for Environmental Decisions (CEED) és a Queenslandi Egyetem kutatója társaival együtt azt állítja, hogy az egész világ orrszarvúszarv iránti igényét ki lehetne elégíteni legálisan anélkül, hogy az állatok jelentős kárt szenvednének. Az orrszarvúk szarva évente mintegy 0,9 kilogrammot gyarapodik. A szarvat fájdalommentesen le lehetne vágni, amikor megfelelő nagyságúra nő, illetve az elhullott állatok szarvát is értékesíteni lehetne. (Sok orrszarvú szarvát ma is levágják, hogy megakadályozzák a legyilkolásukat, viszont az így levágott szarvat nem lehet értékesíteni a jelenleg hatályos törvények miatt, ezért ez nem segít az igény visszaszorításában.) A tiltott kereskedelem legalizálásának kedvező hatásaira példa a tenyésztett krokodilbőr kereskedelmének sikere, amely több fajt megmentett a kipusztulástól.

Duan Biggs
A vadőrök is korszerű eszközökkel próbálják lefülelni az orvvadászokat

A kutatók azzal érvelnek, hogy ha az orrszarvúak szarvát legálisan "szüretelnék", akkor több terület juthatna nekik, ez pedig más veszélyeztetett szavannalakó állat életét is megmenthetné, ezenkívül anyagi forrást nyújtana a dél-afrikai vidéki települések fejlesztéséhez. A szakemberek a legális kereskedelmet felügyelő és irányító szervezet létrehozását is kívánatosnak látják. Úgy vélik, hogy a vásárlók szívesen fordulnának ehhez, mert olcsóbban és legálisan megkaphatnák a terméket, azaz a szarvat. A szervezet pedig a DNS-ujjlenyomat segítségével nyomon követhetné az árut a világon, és pillanatok alatt felvilágosítást adhatna a vevőknek és az ellenőröknek, hogy legális vagy illegális a termék.

"A szarvkereskedelem piacának legalizálása talán visszatetszést kelt egyesekben, de valószínűleg az egyetlen ésszerű módszer az Afrikában megmaradt rinocéroszok megmentésére" - összegzik gondolataikat a kutatók.

KAPCSOLÓDÓ CIKK