A forradalom legjobb férfi mellékszereplői

2013.03.15. 8:55

Magyarországon 1848 márciusában egyrészt reformokra, másrészt forradalomra hasonlító folyamatok zajlottak. A kortársak ezt talán nem érzékelték ennyire összetetten: egyeztettek egymással, és a döntéselőkészítő tárgyalásokban sok olyan szereplő vett részt, akikre ma már csak egy-egy utcanév, vagy még annyi sem emlékeztet.

A sokak által - így Száray Miklós történész-tankönyvíró által is - törvényes forradalomnak nevezett 1848-as folyamatok előkészítői és kirobbantói két csoportra oszlottak. Az egyikben Kossuth Lajos és országgyűlési társai gyakorlatilag az utolsó rendi gyűlésen Pozsonyban győzködték a konzervatív vagy fontolva haladó politikusokat a polgári átalakulás szükségességéről. A másik társulat pedig Pesten szervezkedett, és közülük Petőfit és Jókait ismerjük ma a legjobban, pedig ott volt még Irinyi József, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és Irányi Dániel is.

Forrás: Wikipedia
Petőfi Sándor

Amikor Kossuthnak sikerült a pozsonyi országgyűlés alsó tábláján 1848. március 3-án elfogadtatnia a kötelező örökváltságról (jobbágyfelszabadításról), a közteherviselésről (a nemeseknek is adózniuk kell) és a felelős kormányról szóló javaslatokat, akkor még hátra volt a felső tábla és a Habsburg uralkodó meggyőzése. A felső tábla viszonylag hamar beadta a derekát, mert Bécsben március 13-án forradalom tört ki, és a legkonzervatívabb főurak is belátták, hogy változtatniuk kell. Így a felső tábla is megszavazta március 14-én a kossuthi reformokat.

Forradalom Pesten

Másnap Pesten kitört a forradalom, még a pozsonyinál is radikálisabb követelésekkel: sajtószabadságot és népképviseletet hirdetve. Látszólag ehhez Kossuthnak nem sok köze volt, mert még március 15-én útnak indult Pozsonyból Bécsbe. Uralkodói szentesítést akart ugyanis kicsikarni a régóta várt reformok megerősítésére.

Forrás: Wikipedia
Irányi Dániel

Ám Kossuth kapcsolatban állt a pesti radikálisokkal. A "márciusi ifjak" - őket később nevezték így, valójában az Ellenzéki Kör nevű szervezkedés tagjai voltak döntően, illetve a Fiatal Magyarország aktivistái - készítették elő a március 15-ei pesti forradalmat. Ez a március 15-étől Bécsben tárgyaló Kossuthnak is segített, mert a rákövetkező napokban erre is hivatkozva tudta megszerezni az uralkodó jóváhagyását az országgyűlésben megszavazott radikális intézkedésekhez.

Kossuth kezdeményezte a 12 pont kidolgozását

Kossuth - a forradalmi hangulatot Bécsből érzékelve - még március 14-én megszavaztatta az alsó táblával a sajtószabadságról, a vallásegyenlőségről, az évenkénti pesti országgyűlésről szóló határozati javaslatot is. Mindez persze nem véletlenül esett egybe a pesti radikálisok követelésével, akik petíciós mozgalmat akartak indítani Kossuth javaslatára, s ezért fogalmazta meg közülük március 11-én Irinyi József a 12 pont első változatát. Ekkor ugyanis Irányi Dániel vitte a híreket Kossuth és a pesti radikálisok között. Minderről Spira György történész írt a Magyarország története című sorozat 1979-ben kiadott, 1848-90 közötti periódussal foglalkozó kötetében.

A 12 pontról Pesten heves vita zajlott. Nyáry Pál, a pesti Ellenzéki Kör mérsékelt, óvatos tagja, illetve a hozzá csatlakozó Klauzál Gábor és Csány László középnemesi politikusok ellenezték a legradikálisabb lépéseket. A 12 pontot nem a nép elé akarták tárni, nem népgyűlés elé vitték volna, de még csak nem is az országgyűlés elé terjesztették volna. Március 14-én az Ellenzéki Kör pesti ülésén elérték, hogy Batthyány Lajosnak, az Ellenzéki Párt vezetőjének eljuttatva majd körlevélben köröztetik az országban a petíciót.

Jókai a radikálisok között

Az Ellenzéki Kör március 14-i ülésén ezzel szemben Irinyi József, Vasvári Pál és Vidats János is a radikális irányzatot képviselte, a pesti népgyűlésen akarták jóváhagyatni követeléseiket. Ám ott kisebbségben maradtak. Másnap viszont már Petőfivel és Jókaival kiegészülve még radikálisabbra vették a 12 pont hangnemét (ezt a verziót a Pilvax kávéházban már Jókai olvasta fel), és cselekedni kezdtek.

Forrás: Wikipedia
Jókai Mór

A kávéházból elindult Petőfi, Jókai, Bulyovszky Gyula és Vasvári Pál, majd maguk mellé állították a bécsi hírek nyomán forradalmi lázban égő várost. Landerer-Heckenast nyomdájában kinyomtatták a cenzúra mellőzésével a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezzel Száray Miklós szerint megvalósították a sajtószabadságot.

Március 15-én délután a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett a tömeg, amely a Városháza elé vonult. Ekkor már az előző nap még hezitáló, a 12 pont élét tulajdonképpen tompítani akaró liberális nemesség is csatlakozott a márciusi ifjakhoz, és a megalakuló Közbátorsági Bizottmányban már vezető posztokat is elfoglalt Nyáry Pál Pest megyei alispán és Klauzál Gábor - erről a Gunst Péter szerkesztette Magyar történelmi kronológia ír.

Petőfi, Vasvári és Irinyi is pozíciót kap

Ezután pedig még Pest város tanácsa is a fiatalok mellé állt, s a városi tanács is delegálta tagjait a bizottmányba, ahol a radikálisok aránya hirtelen megcsappant. Petőfi, Vasvári és Irinyi került be a bizottmányba, de súlyuk folyamatosan csökkent a később szabadságharccá átvedlő helyzetben, amelyben a vezető szerepet megtartotta magának a liberális köznemesség. 

Forrás: Wikipedia
Vasvári Pál

Ennek tudható be, hogy a március ifjak hamarosan a szabadságharc perifériáján, a legveszélyesebb helyeken találták magukat, miközben Kossuth és tábora az ország hatalmi centrumát foglalta el. Ekkor még Nyáry Pál is Kossuth mellett dolgozik, kvázi belügyminiszterként az Országos Honvédelmi Bizottmányban, amely a pákozdi csata után gyakorlatilag kormányként irányította Magyarországot. A debreceni Függetlenségi Nyilatkozatot, Kossuth javaslatát azonban már ellenezte 1849 áprilisában Nyáry, a Békepárt nevű kompromisszumra törekvő társaság egyik reprezentánsaként.

Mi lett az ifjakkal a szabadságharc idején és utána?

Az ifjak közül legközelebb Irányi Dániel állt Kossuthhoz. A Halbschuh Dánielként 1822-ben született politikus a pesti Ellenzéki Kör tagja volt, és március 15-én is aktív szerepet játszott, bekerült a Közcsendi Választmányba. A Batthyány-kormány áprilisi megalakulása után az igazságügyi minisztériumban dolgozott. Szinnyei József életrajzi kötete szerint később felvidéki sikertelen csatákban vett részt Sáros megye kormánybiztosaként, de előzőleg részt vett önkéntesként a pákozdi csatában is. Később Debrecenbe ment, ahol Kossuth Lajost támogatta és fellépett a Békepárt ellen. Az 1849. április 14-ei Függetlenségi Nyilatkozat meghozatalakor ő "vitte" Szinnyei szerint az országgyűlés jegyzőkönyvét. Volt később Pest-Buda és a Felvidék kormánybiztosa is. A szabadságharc bukása után emigrált, csak a kiegyezés után tért haza, alapvetően elutasítva annak tartalmát. Így az ellenzék vezéreként tevékenykedett, a 48-as és függetlenségi párt élén.

Irinyi József, a 12 pont első megfogalmazója

Az Irányival azonos évben, 1822-ben született Irinyi József a 12 pont első megfogalmazójaként tette a legtöbbet a magyar forradalomért. A szabadságharc idején egy darabig külföldön volt, aztán hazatért, és a bukáskor elfogták. Bár halálra ítélték, Haynau megkegyelmezett neki Szinnyei rövid életrajza szerint. Miután szabadon engedték, elsősorban szépirodalommal foglalkozott (a Tamás bátya kunyhója című kötetet is lefordította például angolból), illetve a református egyházban töltött be jegyzői posztot, 1859-ben hunyt el.

Bulyovszky Gyula, aki a forradalmárból a császári himnusz fordítója lett

A forradalom idején mindössze 21 éves Bulyovszky Gyula még érdekesebb pályafutást tudhat a magáénak. 1848-ban pár napig főszereplő volt, rést vett az Irinyi, Petőfi, Jókai és Vasvári által is formált 12 pont kidolgozásában például. Március 15-én pedig azon radikálisok között volt, akik az Ellenzéki Kör előző napi bátortalan döntésével szembemenvekirobbantották a forradalmat. Spira György a négy legfontosabb név között említi Bulyovszkit ekkor még - Petőfivel, Jókaival és Vasvárival együtt. A forradalom és a szabadságharc idején szinnyei szerint a belügyminisztériumban hivatalnokoskodott, majd a bukás után csak a szépirodalomnak élt.

Forrás: Wikipedia
Bulyovszki Gyula - ő fordíthatta le a császári himnuszt

Egyfajta megalkuvásnak is nevezhetjük azt a valószínűleg az ő (ál)nevéhez kötődő tettet, hogy 1854-ben lefordította magyarra az osztrák császári himnuszt, a "Gotterhaltét" (Gott erhalte). A Budapesti Hírlapban jelent meg a fordítás, Nádaskay Lajos javításaival, és a hálás Ferenc József köszönetét fejezte ki az újság szerkesztőinek - írja a Szabolcsi Miklós szerkesztette A magyar sajtó története című kiadvány. Mindezek után nem véletlen, hogy manapság Bulyovszky nevét emlegetik a legkevésbé a márciusi ifjak között, jóllehet 1848. március 15-én még az elsők sorokban haladt a pesti forradalmárokkal az utcán.

Vasvári Pál tragikus sorsa

A pesti forradalom két kirobbantója is tragikus, máig felderítetlen halált halt az 1849-es szabadságharcban. Petőfiről és a nála azért kevésbé ismert - de egyáltalán nem elfeledett - Vasvári Pálról van szó. Petőfi, Bulyovszky, Vasvári és Jókai indították a forradalmat, Petőfi és Vasvári azonban nem élte túl a csatákat.

A márciusi ifjak egyik vezére a mai Tiszavasvári egyik elődközségében, Bűdön született. A város, Tiszavasvári is róla van elnevezve, pedig őt sem Vasvárinak hívták születésekor. Fejér Pál néven látta meg a napvilágot 1826-ban, majd családja átköltözött Nyírvasváriba - innen tehát az új neve, és így Nyírvasvárinak köszönheti áttételesen az 1952-ben kapott nevét Tiszavasvári is. Vasvári Pál a 12 pont megfogalmazásától kezdve aktív szerepet játszott az 1848-as forradalomban, tagja volt a Közcsendi Bizottmánynak, majd a Pénzügyminisztériumban lett titkár. 1849 elején Erdély és Magyarország korábbi határán, Bihar és Szabolcs megyék térségében szervezett szabadcsapatot, ennek vezére is lett Szinnyei József szerint, aki megjegyzi, hogy Vasvári nem volt ügyes katona: végül Erdélyben érte utol a halál 1849-ben, alighanem Avram Iancu román felkelői ölték meg.